Egy héttel ezelőtt derült ki, hogy milyen ízű az idei „Év szaloncukra”, két napja majszolhatjuk a Mikulástól kapott édességeket, már ha nem felejtettük el kitenni az ablakba a csizmánkat, és jövő héten mutatják be a mozik a Charlie és a csokigyár előtörténetéül szolgáló Wonka című látványos hollywoodi kalandfilmet. Csoda-e, ha csak a csokin jár az eszünk?
A Rákosi-korszakban egyetlen fotóalbum készült az újjáépített Budapestről, az is elsősorban propaganda céllal és külföldieknek. Meglehet azonban, hogy a városról 1954-55-ben készült felvételek többet mondanak a mai értő szemlélődőknek, mint a kötethez akkor hozzáférő angol vagy francia műkedvelőknek.
Budapest 150. születésnapját ünnepeli a Magyar Nemzeti Galériában egy különleges, több mint száz művet felvonultató fotókiállítás, amely a virágkorát élő, századfordulós magyar fővárost idézi meg. Egy németországi képeslapkészítő cég itthon eddig nem ismert városfotóira a Fortepan szerkesztői találtak a drezdai Deutsche Fotothek gyűjteményében.
A mezőgazdaság története lényegében a folyamatos kísérletezés és technikai újítások története. Az új- és a modern korban ez természetesen főleg gépesítést jelentett. Nyögvenyelős indulás és egy kisebb visszaesés után a XX. században ebből Magyarország is szépen kivette a részét, de mára kiszorultunk a technológiai innováció élvonalából. Hogy ez baj-e, majd a jövő eldönti.
Hírességeink temetése után az érckoporsón és a gránit sírkőn túl érdekes történetek is maradnak ránk emlékbe. Miért kísérték oldalkocsis motorosok Károlyi Mihály koporsóját, miért volt nagyrészt fehérbe csomagolva a Műcsarnok 1989-ben, és miért nevezhették avantgárd utazó gyászszertartásnak Kossuth Lajos hazahozatalát.
