Épületek, amelyeknek a születését és a bontását is láthattuk – Budapest eltűnt épületei 2.

Amikor arról beszélünk, hogy eltűnnek a város régi épületei, legtöbbünknek roskatag bérházak, esetleg impozáns paloták vagy kunyhókból álló szegénynegyedek jelennek meg a szeme előtt. Jellemzően olyanok, amelyek még a háború előtt épültek. Pedig az idő múlik: ma már a háború utáni házak között is akadnak hatvan-hetven évesek, amelyek korántsem tekinthetők újaknak. Közülük pedig egyre több tűnik el, hogy a helyükre jellemzően valami még újabb épüljön. Cikkünkben olyan jellegzetes, karakteres épületeket gyűjtöttünk össze, amelyek bár csak a huszadik század második felében épültek fel, s évtizedekre meghatározták a város képét – ma viszont már hiába keresnénk azokat.

Tovább

Bor Dezső, a szegények muzsikusa – Egy karnagy szemlélődő tekintete a keleti fronttól a Ferenc térig

Karmester volt, a Székesfővárosi Zenekar megalapítója, valamint tisztviselő és amatőr fotós. Bor Dezső fényképezőgépével megjárta a frontot, és megörökítette az ország háború utáni talpra állasát is. Ott volt a Margit híd átépítésénél, a Tabán bontásánál, sportversenyeken és a nemzetközi vásárokon. Négyezer, albumba ragasztott fotóján lerombolt és épülő városok, szegénység és polgári jólét, élet és halál: a huszadik század első felének megrázó, de egyben lélekemelő lenyomata.

Tovább

Az idő nekik dolgozik – A Pest Megyei Hírlap fényképei a Kádár-korból

Napilap és megyei. Sőt, Pest Megyei ez a Hírlap. Vidéki lap, amit a fővárosból írtak, szerkesztettek és fotóztak. De hogyan is képzeljünk el egy redakciót 1975-ben vagy 1985-ben? Meg a fotóriporterek munkáját, akiknek a képeit most újra megnézegethetjük több évtized távlatából. A múlt fekete-fehér és szürke ködén át ma már szinte elképzelhetetlen dolgok idéződnek fel bennem. Kesze-kusza emlékkockák, de hozzátesznek valamit a fotók világához talán. Szarka Klára fotótörténész írása.

Tovább