Mosolygós vagy kicsit szorongó arcok, tiszta tekintetek, mókás grimaszba rántott vonások. Két-három gyerek minden fotón. Anyagtakarékosság a hatvanas években, Csornán. Az úttörő igazolványhoz szükséges portrékhoz rendezte el a tanulókat az iskola tornatanára, akinek képeiből sokunk múltja fölsejlik.
Az utcai filmreklámokat többnyire nem grafikusművészek, hanem ügyes kezű amatőrök festették a tűzfalakra erősített papír- vagy vászontáblákra. Munkájukról mégis Ducki Krzysztof lengyel származású grafikusművész mesél, mert magyarországi pályafutását az utcán, köztük kezdte.
Mielőtt belefognánk a tavaszi-nyári felújításba, nézzünk néhány fényképet és tematikus írást az elmúlt száz évből. A cikkek segítenek, hogy „a lakásunk építészeti és berendezési stílusához alkalmazkodó falfestést válasszunk” vagy megtaláljuk a megfelelő reprodukciót a gyerekszoba falára. Megtudhatjuk, hogyan festhetjük le gyorsan és szépen a kerítést, és hogy a munkákat bizony fél évszázaddal ezelőtt is jó előre meg kellett rendelni.
A második világháborút követő évtizedekben gyökeresen megváltozott az utcák képe Budapesten. Nem csak az ostrom pusztításai és az azt követő helyreállítások miatt. Nem is csak a szovjet megszállás és a néhány év alatt megszilárdult kommunista diktatúra miatt. Persze ezek is alaposan rajta hagyták nyomukat településképen, mint ahogy a technika fejlődése és a város rohamos növekedése is. Számos egyértelmű változásról esett már szó korábban a Heti Fortepanban, elég csak az alul- és felüljárók elterjedésére, a vörös csillagok megjelenésére vagy épp a Budapestbe olvadt falvak eltűnésére gondolni. Ugyanakkor a Fővárosi Tanács VB Városrendezési és Építészeti Osztályának fényképeit böngészve – melyek Budapest Főváros Levéltárának jóvoltából kerültek a Fortepan gyűjteményébe –, nem csak ezekre találunk példákat. Ezek a fényképek szenvtelenül dokumentálják az utcaképeket egy-egy városrendezési beavatkozás előtt vagy után, melyekből pontosan kirajzolódik, hogyan és mennyit változott a budapesti utcakép az ötvenes, a hatvanas és a hetvenes években. Az alábbiakban ezekből válogattunk néhány szemléletes példát a város átalakulására, kiegészítve néhány más forrásból származó fényképpel.
Én voltam a negyvennyolcadik. Reggel ezt a számot kaptam. Nem érkezési sorrendben osztották, mert a lány, akivel korán reggel, a zárt ajtó előtt együtt toporogtunk a tízest kapta. Ő a tízest, én a negyvennyolcat. Igyekeztem nem arra gondolni, hogy ő biztos protekciós és az egész meg van bundázva…
