Az épülő Erzsébet híd pesti hídfője 1903-ban. #27661 Fotó: Fortepan / Schoch Frigyes

Budapesti por és sár

Korabeli kritikák mára ikonikussá érett fővárosi épületekről

Budapest a világ egyik legszebb fővárosa, állítják a budapesti útikönyvek. Mára feledésbe merült, hogy a magyar főváros mai arculatát és hangulatát meghatározó épületek, építmények, utcák és köztéri alkotások jelentős része a maga idejében egyáltalán nem aratott osztatlan sikert: Budapest (át)alakulása során – a tizenkilencedik század utolsó harmadában és a huszadik század elején – sokan gyengéd iróniával, maró gúnnyal vagy épp keserű humorral írtak a változásokról, a város új építészeti látványosságairól. Így lett az örök elégedetlenkedők és a hivatásos kritikusok szemében az Országház „a rossz ízlés műremeke”, a Szabadság híd „tengeri kígyónak szánt óriási ketrec”, az Andrássy út „céltalan sétahely”, a Millenniumi emlékmű pedig „eszme nélküli monstrum”.

Gáspár Balázs Budapesti por és sár antivárosnéző füzete nyolcvan, 1873 és 1914 közötti idézet segítségével mutatja be, hogy elődeinknek mi nem tetszett és miért nem tetszett a fokozatosan világvárossá váló Budapesten. Ebből mutatunk be egy válogatást.

„Szép-e Budapest? Hát hogyan is lehet kérdezni? Persze, hogy szép. Csakhogy csupán…távolról. Közelről nézve, jól megtekintve, teremtőm! A fekvése, hegyei, völgyei alakulása, a széles Duna, a pesti háztenger, azon túl a távolba nyúló mérhetetlen síkság megkapók, elbájolók. De ne nézzünk meg semmit apróra. Mert akkor látni fogjuk, hogy hegyei jórészt kopárok, völgyei víztelenek, a háztenger valójában csupa tégla- és vakolattenger, kert, park, lomb nélkül, s a végtelen síkság épp oly végtelenül egyhangú, kietlen, fátlan pusztaság, mint egy kanzaszi nagy farm.” (Fodor József, Buda és vidéke, 1893)

Kilátás a Gellérthegyről Pest és az épülő Összekötő vasúti híd felé 1876 körül. #82207 Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György | Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.152

„Az új Országház kontármunka. A fenséges, zordon és kemény jellemű gótikát lila és rózsaszínű műmárványos budoárrá süllyesztette.” (Bartha Miklós, Magyarország, 1902)

„Az új Országházat, ezt a német szörnyeteget, senki sem akarhatja magyar állami ezredévünk fennállhatásának emlékére nyilvánítani.” (Építészeti Szemle, 1894)

A Parlament a Bem (Margit) rakpartról nézve 1896 körül. #82634 Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György | Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.109

„Itt, a Fővám téri hídnál is a vaskonstrukció lesz hangsúlyozva, egymást keresztülszelő vasívek sűrűn sínekkel összekapcsolva, mint valami tengeri kígyónak szánt óriási ketrec, elzárja a kilátást a dunaparti korzón üdülést kereső ember révedező szemei elől.” (Építészeti Szemle, 1896)

Belgrád (Ferenc József) rakparti hajóállomás. Látkép a Szabadság (Ferenc József) híddal. # Fotó: Fortepan /

„Ez a mi szép Dunapartunk? Egy rácsrendszer, amilyent a marhavásártereken látni! Az új villámos vaspálya építése adta a tervelőnek azt a pokoli ötletet, hogy a vasrácsok egész sorával behálózza, kockákra ossza a szegény Dunát, amelyből immáron semmi egyebet sem lát a korzó sétáló népe, mint csupa rácsot, borzasztó vaskövetkezetességgel egymásba kapcsolódó rácsrendszert.” (Lyka Károly, Új Idők, 1900)

A Bem (Margit) rakpart a Láchídról a Margit híd felé nézve 1908-ban. Balra a Lánchíd Palota, a Lánchíd Társulat Ybl Miklós tervezte székháza. #82664 Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György | Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.139

„Amikor múzeumunkban még alig voltak érdekes tárgyak, nekünk már akkor is palota kellett, melynek tágas termei megnyíltak a várt kincseknek. És milyen házat építettünk? Három fiókos, vagyis emeletes kasznit, mondanánk komódnak, ha komód volna, mely elé még álló szekrény elé sem illő római oszlopcsarnokot enyveztek, hogy azzal elhomályosítsák a közvetlen mögötte levő helyiséget. Kár olyasmit alkalmazni, mit, mert a klasszikai kort majmolja, szépnek hisznek ugyan az ahhoz nem értők, de éghajlatunkban kevésbé célszerű és megrontja az épület szükségleti részét.” (Henszlmann Imre, é.n.)

A Magyar Nemzeti Múzeum 1893 után. #82548 Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György | Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.023

„Minden nagyvárost terei és sétányai s faültetvényei tesznek széppé és vonzóvá. Budapest e tekintetben a legszegényebb város, mert terei, sétányai alig vannak, fái pedig a lehető legsilányabbak. Nálunk csak akkor locsolják meg a fákat, amikor elültetik, és hogyha a jóságos ég megszánja őket.” (Magyar Székesfőváros, 1898)

A Tóth Árpád (Bástya) sétány 1902 körül a budai várban, balra a Savanyúleves rondella. #115839 Fotó: Fortepan / Széman György

„Én itt élek Pesten és nem is vagyok valami tökkelütött ember, de én nem tudtam a Halászbástyáról, hogy az olyan nagyon szép. Eddig megszoktam, hogy ott van a Várhegy oldalában és észre se vettem.” (Mikszáth Kálmán, 1909)

A Halászbástya és a Schulek lépcső a Hunyadi János (Albrecht) útról nézve 1903-ban. Háttérben a Mátyás-templom. #82648 Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György | Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.123

„Az eddigi szobrok méltatlanok voltak nagyjainkhoz. Micsoda költőkirály volt Petőfi és micsoda szobra van neki a Dunaparton! Miféle ítéletet fog rólunk mondani az utókor, ha szobrainkat meglátja?” (Rákosi Viktor, Budapesti Hírlap, 1902)

Petőfi Sándor szobra (Huszár Andor, 1882) a Petőfi téren1894-ben. #93398 Fotó: Fortepan / Kiss László / Dabasy Fromm Géza

„Tájékozatlanság, kapkodás és kicsinyes fölfogás uralkodik mindenben. Vagy nem erről tanúskodik a szükséges új hidak fölötti meddő vita; a sorfalba szorított új Városháza; a rossz világítású Műcsarnok; vagy a Várkert bazár, hol boltokat építettek a király számára?” (Jakabffy Ferenc, Budapesti Szemle, 1891)

Kilátás a budai Várból a Széchenyi Lánchíd és a Bazilika felé 1896 körül, balra a Parlament. # Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György | Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.110

„Amit mi itt Pesten s Budán kénytelenek vagyunk szenvedni: az izzó forróság, rossz víz, járhatatlan kövezet, kairói por és szolnoki sár. S ezt szenvedik nemcsak azok, akik itt születtek s élik le napjaikat, hanem tapasztalják vesztükre mindazok is, akik akár hazánk egyes vidékeiből, akár a külföldről ide sereglenek.” (Podmaniczky Frigyes, 1888)

A Vigadó tér 1909-ben, háttérben a Vigadó épülete. #86291 Fotó: Fortepan / Schmidt Albin

„A központi vásárcsarnokról rögtön a megnyitása után bebizonyosodott, hogy kicsiny, célszerűtlen, alkalmatlan. Lehetetlenül cifra palotát építettek a födött piac számára.” (Pesti Napló, 1902)

A Központi Vásárcsarnok a Fővám (Dimitrov) téren 1972-ben. #215640 Fotó: Fortepan / FŐFOTÓ

„Az Andrássy úton van az első nagyobb áruházi építkezéskísérlet, a Párisi Nagy Áruház új üzlete. Az épület külső stílusában annyira nem demonstrálja azonban az áruházjelleget, hogy hirtelenjében inkább az a benyomásunk, hogy valamelyik kisebb pályaudvar épületét látjuk.” (Pesti Napló, 1912)

A Divatcsarnok (Párisi Nagy Áruház) az Andrássy út (Népköztársaság útja) 39. alatt 1958-ban. #103053 Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Fővárosi Tanács VB Városrendezési és Építészeti Osztálya | Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11
A Ferenciek tere (Kígyó tér) és a Petőfi Sándor (Koronaherceg) utca sarkán álló Párizsi udvar 1912 körül. #27695 Fotó: Fortepan / Schoch Frigyes

„Mikor az Iparművészeti Múzeum épülete készült, magam is sokszor fejcsóválva álltam a homlokzat előtt, nem tudván, hogy micsoda klasszikus formákba kényszerítsem a bontakozni kezdő tagozatokat. Egyszer két elegáns uracs áll meg mögöttem és közülük az egyik azt a gúnyos megjegyzést teszi: »No, ezen az épületen is meglátszik ám, hogy fazekas készítette«.” (Vasárnapi Újság, 1896)

„Bibircsós sárgadinnye koronázta Mars csillagbeli pagoda.” (Tóth Béla, Pesti Hírlap, 1897)

Az Iparművészeti Múzeum az Üllői út 33-37. alatt 1896 körül. #82644 Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György | Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.119

„Hogy a budapesti körút építkezései építőművészeti szempontból megítélve rondák és nyomorultak, azt bizonyára minden laikus is elismeri és öt-tíz év múlva, mikor e ronda épületeknek a tatarozási ideje bekövetkezik, még az utcai gyerekek is szidni fogják.” (Építészeti Szemle, 1894)

Az Erzsébet körút a Rákóczi (Kerepesi) út felől nézve 1894-ben. Előtérben a Dohány utca kereszteződése. #82529 Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György | Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.004

„Az Andrássy úti csoda a római fórum Phókasz oszlopának és a londoni Hyde Park bejáratának groteszk vadházassága. Minél inkább előrehaladt az emlékmű építése, annál mosolygósabbá lettek az arcok. Végül az egész belefulladt a nevetségbe, a gúnyba és ma már hangok hallatszanak, hogy az egészet el kellene hordani.” (Szini Gyula, Pesti Napló, 1910)

A Millenniumi emlékmű a későbbi Hősök terén 1914-ben. #27700 Fotó: Fortepan / Schoch Frigyes

„A Városliget levegője nem tiszta, a por, a forróság, az elhanyagolt tóból felszálló nehéz párák, amelyek nyomják a tüdőt, és a zajongó tolongás kellemetlenné teszi az ott tartózkodást.” (Magyar Nemzet, 1905)

A Vajdahunyad vára a Városligetben 1907 körül. #27705 Fotó: Fortepan / Schoch Frigyes

„Céltalan mohóság, szertelen gyorsaság, fejetlen rohanás és ezzel együtt ideges kapkodás jellemezte a város fejlődésmenetét. Budapest fölépült, de nem sokkal több ötlettel, mint ahogyan dominókövekből szokás várat építeni.” (Relle Pál, 1913)

A Víziváros látképe a budai Várból a Margit híd felé nézve 1892 körül. #82518 Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György | Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.194

Írta: Gáspár Balázs | Képszerkesztő: Virágvölgyi István

A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: https://hetifortepan.capacenter.hu/budapesti-por-es-sar

Ha van olyan családi fotója, amit felajánlana a Fortepan számára, akkor írjon a fortepan@gmail.com e-mail címre!

Ezt a cikket Creative Commons Nevezd meg! – Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi (CC BY-ND 4.0) licensz alatt tesszük közzé, azaz forrásmegjelölés mellett szabadon átvehető, de nem átdolgozható (részletek a blog impresszumában.)

A cikkben szereplő képek teljes felbontású verzióját erről a linkről lehet egyben letölteni.

Észrevételeit a hetifortepan@capacenter.hu e-mail címre írhatja meg.