Kategória Heti Fortepan cikkek

Magnetikus közterület

avagy a kereskedés tűrt hiányától az utcai csempészeten át a személyiségseftig /// A második világháború alatt és közvetlenül utána a kereskedés egyre burjánzóbb jogtalan formái teljesen abszurddá tették a modern ember célracionális viselkedését, a tömegesen előforduló em-beri tragédiák közvetlen közelében pedig nem volt kirívó az illegális haszonszerzés sem. Budapes-ten az engedély nélküli utcai árusítást az 1940-es évek végén a fővárosi politikusok „illegális köz-terület-foglalásnak” titulálták, a hatalmi narratíva azonban kikerülte, hogy mi lehetett az árusok sikeres eladásainak az oka. Az alábbi fényképeken látható személyek nem kényszerültek az utcát ténylegesen elfoglalni vagy éppen a potenciális vásárlókat nógatni, a vevők sokkal inkább mág-nesként vonzódtak a portéka megvillantása után az alább részletezett, magnetikus helyszínekhez. Bezsenyi Tamás kriminológus írása.

Tovább

Hírességek árnyékában

Ismert emberek családi körben​​ /// Milyen apa volt Móricz Zsigmond? Hogyan becézte Kádár Jánost a felesége? Miért lehet átok, ha valaki nagyon hasonlít az apjára? Fényképek és visszaemlékezések segítségével jártunk utána, hogy milyenek voltak híres magyar művészek és politikusok a hétköznapokban, házastársuk és gyerekeik körében.

Tovább

Játék és mozgás a nagyvárosban

Minden tér játszótér, minden utca sportpálya /// Kevesen gondolnak bele a fővárosban, hogy az utca, amin nap mint nap végigbuszoznak, vagy a tér, amin minden reggel átvágnak, nem csak közlekedési felület, de tökéletes sportpálya és játékterep. Könnyen lehet, hogy egykor nagyokat snúroztak ott, ahol most kocsink parkol, a közeli parkban pedig néhány évtizede még egész nyáron hallani lehetett a pingponglabdák pattogását, s az ember nem sétálhatott anélkül, hogy a sakkozókat ne kibicelte volna. A nagyvárosok lakói a huszadik században is szívesen sportoltak és játszottak a friss levegőn, függetlenül attól, hogy tél volt-e vagy nyár, gazdagok voltak-e vagy szegények.

Tovább

Árvaház Kőszegen

Egy MÁV Gyermekotthon egyenruhás gyerekeinek mindennapjai​​ /// Szilencium, indiántábor, munkásmozgalmi múzeum, vigyázzban álló egyenruhás kiskamaszok és a fényképezőgépet próbálgató intézetis gyerekek. A kőszegi MÁV Gyermekotthon a szocializmusban is különös iskola a határon volt, Ottlik eredetijétől alig néhány száz méterre, de jobb éveiben annál talán családiasabban. Az otthon évtizedeket átívelő képei az egyik nevelőnek, Baráth Endrének köszönhetően váltak közkinccsé.

Tovább

A színek színe

Bartis Attila írása a vörös dominanciájú Fortepan képek apropóján​ /// „A puszta lét pedig azt mutatja, hogy se szerelmet, se vérontást, se párthűséget, se nemi vágyat, se lávafolyamot, se önkéntes véradót, se lenyugvó napot, semmit, amiben dobog az élet vagy amit épp elnyelni készül a nemlét, de még tíz karommal kapaszkodik, vörös nélkül ábrázolni elég nehéz.”

Tovább