Kategória Heti Fortepan cikkek

Édenkerttől a szögesdrótig – Kerítéskörkép a huszadik századból

A kerítés az a világon mindenhol kerítés. Ez alapján akár azt is mondhatnánk, hogy a kerítés összeköt bennünket, ha nem épp az lenne a lényege, hogy elválasszon. Lehet persze kovácsoltvas, beton, sövény, deszka vagy szögesdrót, de bárhol és bármilyen formában is állja utunk, mindenhol tudjuk, azért van, hogy megakadályozza az áthaladást. Vagy legalábbis figyelmeztessen arra, hogy nem kéne. A mindennapjaink része több ezer éve, természetes, hogy állandó szereplője a fényképeknek is, akár egy puszta közepén álló tanyáról, akár egy nagyvárosi utcarészletről van szó.

Tovább

Nyugaton a színek is mások – A hanyatló kapitalizmus színes fényképeken

Hegyeshalom után valahogy megváltozik a színek tónusa. A KGST egyenszürkéje után a határt elhagyva megkönnyebülnek a pigmentek, behúznak az utcai neonok és életre kel a szájfény a nők ajkán, még ha másoknak nyílnak is, nem a csóró magyarnak. A hatvanas évektől egyre több magyar kapott útlevelet Nyugatra. Hetven dolláros valutakeret és kinti haverok címe a tárcában, a nyakban pedig az obligát fényképező: Kádár-kori színes képek a vágy titokzatos tárgyáról a Fortepanról.

Tovább

A fák királya virágcserépben – Pálmaházi óriások és satnya szalonpálmák

Egy pálmának márpedig lennie kell a lakásban (a szalonban, az étteremben, az irodában). Különféle szobanövények szép számmal szerepelnek mind a Fortepan enteriőröket ábrázoló felvételein, mind az életmód tematikájú albumokban és lapokban, de a pálma az más. Annak jelentése, története van, az elegáns enteriőr nélkülözhetetlen kelléke. Pálma nélkül mintha nem is volna alkalmas a környezet az emberi tartózkodásra…

Tovább

Szoborállítások és -döntések – Kisfaludi Strobl Zsigmond politikailag vitatható munkássága

Kisfaludi Strobl Zsigmondról lassan lekopik a bélyeg. Persze nem azért, mert átment volna a köztudatba, hogy a budapesti Szabadság-szobor nem egy újrafelhasznált Horthy István-emlékmű (a Gellért-hegyi szoboregyüttesből csak a Sárkányölő mellékalak volt meg már korábban is), hanem mert a rendszereken átívelő karrierekre azóta már annyi újabb példát láttunk. Lassan tehát beköszönt az az idő, amikor Strobl életrajza e nélkül a legendaelem nélkül is érdekes lesz. Topor Tünde művészettörténész írása.

Tovább