A kerékpározásról ma legtöbbünknek holland vagy dán városok ugranak be először, pedig nálunk is komoly hagyománya van a bringázásnak és a vidéken biciklizőknek köszönhetően még mindig az EU egyik „legkerékpárosabb” országa vagyunk. A dél-alföldi régióban például minden harmadik felnőtt elsődleges közlekedési eszköze a bicikli. Bereczky Ákos mikromobilitási szakértő írása.
Kategória Heti Fortepan cikkek
Fényből grafitba – Fotográfia és animációs film násza Orosz István életművében
Még ha szerves része is az animációsfilm-készítés folyamatának, kevés szó esik arról a szerepről, amit a fotográfia tölt be az animációs filmek születésében. Pedig Orosz István grafikusművész Fortepan archívumnak adományozott felvételeiből egy egész életmű története bontakozik ki.
Az ellenállók divatja – Kádban koptatott farmer, tarisznya, Alföldi papucs, csak ne a konfekció!
A divat akkor is a kedvenc beszédtémáink közé tartozott, amikor a merész álmokhoz – a nyugati vagy a mai viszonyokhoz képest – meglehetősen szerény lehetőségek társultak. De annak ellenére, vagy épp azért, mert alig lehetett valamit kapni, a hiánygazdaság éveiben készült fotók szereplői nem egyszer meglepnek bennünket stílusos és sajátos öltözékeikkel.
Sütés-főzés a szabadban – A pásztor bográcsától a kempingbenzinfőzőig
Hétvégi telkeken és kempingekben, vállalati üdülőkben és német turistákra szakosodott, cigányzenés csárdákban egyaránt óriási népszerűsége volt. A huszadik század második felében reneszánszát élte a szabadtéri sütés-főzés. Nem épültek úgy kertvárosi társasházak, hogy az udvarukra be ne terveztek volna egy tűzrakó helyet. A régi pásztorok és halászok fortélyai beszivárogtak a városi emberek életébe. Igaz, jócskán átalakultak, mire odaértek.
Kenyerünk java – Az aratóünnepek gyors átpolitizálódása
„Ha velünk leszel, ilyet eszel!” – hirdette a Kisgazdapárt a háború után a kenyér transzparensével a programját, ahogy a többi párt is azon versengett, hogy melyikük hogy áll bele az „új kenyér ünnepébe”. Augusztus 20. jelentésének átalakítása leginkább a kommunista propagandával forrt össze, de a kenyér ünnepét nem ők találták ki, és az ünnep hatalmi felhasználásának is keresztény-konzervatív előképei voltak. A búza – magvetés – aratás, és a kenyér – élet – bőség keresztény eredetű jelképeit azonban a kommunista politika is igyekezett maximálisan kisajátítani és a maga javára fordítani. Rákosi Mátyás híres kalászmorzsolgatós fotója úgy égett bele a hazai politikai ikonográfiába és a kollektív emlékezetbe, mint a kopár szik sarja a hatodik órán már nagyon másfelé ácsingózó tikkadt gyerekfejekbe.