Kategória adományozóinkról és szerzőinkről

Ukrajna romjai – Egy II. világháborús magyar haditudósító képei a keleti frontról

Kijev főútján, a széles Hrescsatik sugárúton felrobbantott épületek, a Gyetszkij Mir (Gyermekvilág) áruházból csak a semmiből a semmibe vezető lépcsőház maradt, abszurd műugrótoronyként ágaskodik a romok fölé. Az emeletnyi magasságba érő téglatörmeléket épp egy asszony szemléli csípőre tett kézzel, a szoknyájába kapaszkodó kissrác a fényképező idegent fürkészi. Mellettük katona járőrözik. Hogy a képen lévők közül ki élte túl a háborút, és meddig, csak találgathatjuk. Kijev új ostromra készül.

Tovább

Utcai illemhely és turulszobor – Egy kisváros fejlődése a Horthy-korszakban a főmérnök fényképein

Hídavatás, kormányzói megtekintés, közkórház és lőtér, strandfürdő és a rászoruló családoknak épített telep: Kádár Antal, a város főmérnöke precízen dokumentálta a mezőváros fejlődését, megörökítve Cegléd fejlesztéseit az utcai vécéktől a tanyasi iskolákig Horthy alatt. Egy magyar kisváros a két világháború között.

Tovább

Csak a mozgás volt állandó – A kortárstánc útja a múltba fagyott gulyáskommunizmusban

A Kreatív Mozgás Stúdióba (KMS) az 1980-as években táncoslegendák érkeztek a világ minden tájáról tanítani, miközben a műhely életre hívóinak művészi és tanítói tevékenységét a hivatásos táncművészet hazai színterein ignorálták. A KMS korabeli atmoszféráját október 21. és január 9. között a Mozgásban című kiállítás idézi meg a Budapest Galériában.

Tovább

Fényből grafitba – Fotográfia és animációs film násza Orosz István életművében

Még ha szerves része is az animációsfilm-készítés folyamatának, kevés szó esik arról a szerepről, amit a fotográfia tölt be az animációs filmek születésében. Pedig Orosz István grafikusművész Fortepan archívumnak adományozott felvételeiből egy egész életmű története bontakozik ki.

Tovább

Családtörténet az osztályharc árnyékában – Egy nemesi származású HÉV-kalauz képei az államszocializmusból

Apa kalauz a még létező törökbálinti HÉV vonalon, anya a baromfifeldolgozóban dolgozik, de otthon opera szól, és ha vendégek jönnek, előveszik a családi porcelánt. Kifelé próbálnak láthatatlanok lenni, de nem egy átlagos munkáscsalád: Belházy és felesége, született Budaházy, két ipszilonos, budai középnemesi származék deklasszálva az ötvenes években, meghúzva magát a proletarizált masszában. Élni, ahogy lehet: egy polgári család képei az államszocializmusból.

Tovább