Az 1956-os forradalomhoz különleges módon kapcsolódik a kerékpározás. A bicikli nem harci eszköz, de a történelem nagy megrázkódtatásaiban mégsem marad „láthatatlan” epizódszereplő. Jelentősége abban áll, hogy válsághelyzetben, amikor a civilek számára a közlekedés motorizált formái ellehetetlenülnek, a kerékpározás kínálja az önálló, szabad és gyors mozgás lehetőségét. Budapest lakói ki is használták ezt, ami a forradalom idején készült archív képeken láthatóvá válik. Ma az eseményeket biciklin (is) átélők visszaemlékezéseiből válogattunk, egy hét múlva pedig újabb Fortepan nagyképes összeállítással jelentkezünk a forradalom 70. évfordulójára emlékezve.
Kategória szakértői szövegek
A láthatatlan tűz mesterei – Egy letűntnek hitt erdei szakma, a szénégetés nyomában
Bár az egykori szénégető helyszínek jó részét mára sűrűn benőtte a növényzet, a megfeketedett talaj évtizedekkel később is elárulja, hol dolgoztak az erdő talán legkülönlegesebb mesterei. A szénégetést eleinte főleg a kovácsok űzték, majd a 19. századi fénykora után szép lassan kezdett kikopni a szakmák sorából, ám a boksák világa ma is az egyik legizgalmasabb erdei hagyatékunk.
Brazil szamba a perzselő magyar pusztában – Negyven éve épült fel a Hungaroring
Negyven évvel ezelőtt a mogyoródi krumpliföldek helyén valami olyasmi született, amire még Bernie Ecclestone is elismerően csettintett. A Hungaroring nemcsak a világ második leggyorsabban felépült pályája lett, hanem egy különös találkozási pont, ahol a nyugati csillogás és a szocialista hiánygazdaság Ladái és IFÁ-i megfértek egymás mellett.
Fény, árnyék, perspektíva – Kinszki Imre fotográfus emlékezete
Kinszki Imre életműve a „megmaradás kényszeréből” született. Alkotó volt a szó legnemesebb értelmében: olyan művész, aki az élet valamely területén többet akart közölni a világ és önmaga kapcsolatáról, mint amennyit a hétköznapi nyelv megenged. Pályafutása egyedülálló ívet írt le a verbális, filozófiai kifejezésmódtól a vizuális gondolatközvetítésig. Ha most, születésének 125. évfordulóján megpróbáljuk rekonstruálni ezt a kapcsolatot, számba kell vennünk azokat a mélyen polgári és intellektuális alapokat, amelyek meghatározták világlátását. Kiscsatári Marianna fotótörténész írása.
A Ring vonzásában – Körutak a Monarchia városaiban
Amikor a 19. század közepén lebontották a régi városfalakat, a felszabaduló területeken nem egyszerűen utak, hanem a polgári öntudat monumentális színpadai jöttek létre. A bécsi Ringstrasse sikere egy olyan urbanisztikai vírust indított el a Monarchia tartományaiban, amely mindenhol a helyi igényekhez és lehetőségekhez idomulva mutatta meg a birodalom arcát. Bécsben a reprezentációt és a hatalmat hirdette, Budapesten a lüktető, modern élet ritmusát diktálta, a vidéki nagyvárosokban pedig gyakran megmaradt ambiciózus ígéretnek. A 19. század második felének nagy városrendezései során a körút nem csupán egy útvonal volt, hanem a fejlődés és a polgárosodás szimbóluma. De vajon miért lett Krakkóban parkerdő, Brnóban elfeledett örökség, vagy Szegeden tágas, de sokáig üresen tátongó keret a körútból? Bejárjuk a Monarchia egykori „kis Bécseit”, hogy feltárjuk az aszfalt és a fasorok mögött rejlő társadalmi vágyakat. Tamáska Máté építészetszociológus írása.