Kategória szakértői szövegek

Szoborállítások és -döntések – Kisfaludi Strobl Zsigmond politikailag vitatható munkássága

Kisfaludi Strobl Zsigmondról lassan lekopik a bélyeg. Persze nem azért, mert átment volna a köztudatba, hogy a budapesti Szabadság-szobor nem egy újrafelhasznált Horthy István-emlékmű (a Gellért-hegyi szoboregyüttesből csak a Sárkányölő mellékalak volt meg már korábban is), hanem mert a rendszereken átívelő karrierekre azóta már annyi újabb példát láttunk. Lassan tehát beköszönt az az idő, amikor Strobl életrajza e nélkül a legendaelem nélkül is érdekes lesz. Topor Tünde művészettörténész írása.

Tovább

Alföldi Amszterdam – A vidéki kerékpározók észrevétlen sikertörténete

A kerékpározásról ma legtöbbünknek holland vagy dán városok ugranak be először, pedig nálunk is komoly hagyománya van a bringázásnak és a vidéken biciklizőknek köszönhetően még mindig az EU egyik „legkerékpárosabb” országa vagyunk. A dél-alföldi régióban például minden harmadik felnőtt elsődleges közlekedési eszköze a bicikli. Bereczky Ákos mikromobilitási szakértő írása.

Tovább

Mikulásból télapó – Mindennapi vallásosság a szocializmus alatt

A vallásosság, az egyházhoz való kötődés hosszú évszázadok során természetes módon jelen volt a társadalomban. Korábban is érték támadások az egyházakat, gondolhatunk a felvilágosult abszolutizmusra, de olyan mérvű szekularizáció és egyházellenesség, mint ami a XX. században volt jellemző, korábban nem volt tetten érhető. Érdemes különválasztani a globalizáció által felpörgetett elvilágiasodást, és a barna (náci), valamint a vörös (kommunista) diktatúra egyházellenességét, bár azt megállapíthatjuk, hogy mindkettő komoly károkat okozott az emberek lelkében és a társadalomban is. Az egyházak egyre nagyobb mértékben veszítettek teret a modern korban, amihez hozzájárult a – legnagyobb felekezetet adó, ezért a cikkben elsősorban tárgyalt – római katolikus egyház belső válsága is, de leginkább az az egyházellenesség, ami a XX. századi diktatúrákra volt jellemző. Soós Viktor Attila egyháztörténész írása.

Tovább

Magnetikus közterület, avagy a kereskedés tűrt hiányától az utcai csempészeten át a személyiségseftig

A második világháború alatt és közvetlenül utána a kereskedés egyre burjánzóbb jogtalan formái teljesen abszurddá tették a modern ember célracionális viselkedését, a tömegesen előforduló em-beri tragédiák közvetlen közelében pedig nem volt kirívó az illegális haszonszerzés sem. Budapes-ten az engedély nélküli utcai árusítást az 1940-es évek végén a fővárosi politikusok „illegális köz-terület-foglalásnak” titulálták, a hatalmi narratíva azonban kikerülte, hogy mi lehetett az árusok sikeres eladásainak az oka. Az alábbi fényképeken látható személyek nem kényszerültek az utcát ténylegesen elfoglalni vagy éppen a potenciális vásárlókat nógatni, a vevők sokkal inkább mág-nesként vonzódtak a portéka megvillantása után az alább részletezett, magnetikus helyszínekhez. Bezsenyi Tamás kriminológus írása.

Tovább