A bedei lecsapolás munkálatai. #216847 Fotó: Fortepan / Dr. Kádár Antal

Utcai illemhely és turulszobor

Egy kisváros fejlődése a Horthy-korszakban a főmérnök fényképein

Hídavatás, kormányzói megtekintés, közkórház és lőtér, strandfürdő és a rászoruló családoknak épített telep: Kádár Antal, a város főmérnöke precízen dokumentálta a mezőváros fejlődését, megörökítve Cegléd fejlesztéseit az utcai vécéktől a tanyasi iskolákig Horthy alatt. Egy magyar kisváros a két világháború között.

Cegléd, a Pesthez közeli, de nehéz sorsú mezőváros a hatalmas tanyavilággal és nagy szegénységgel, belvíztől összeroskadó vályogházakkal kint és városias belső részekkel a központban a legnehezebb helyzetű volt az egymással is rivalizáló „háromváros” közül. Kecskeméthez és Nagykőröshöz képest itt mindig erősebb volt a szociális elégedetlenség és vele a radikalizmus is: előbb az óriási Kossuth-kultusz és a függetlenségi hagyomány, de közben már az agrárszocializmus és az antiszemitizmus is. A szociográfus Erdei Ferenc a Futóhomokban rend, nyugalom és fejlődésről, vagy inkább ezek látszatáról írt Cegléd kapcsán: csinos és rendezett város, ahol a szántóföldi mezőgazdaság mellett a szőlő és a gyümölcstermesztés is szépen fejlődik, de kezelhetetlen társadalmi feszültségek vannak a példás rend és csend mögött. „Szilárd és kemény vezetés alakult így ki, amely eléggé bölcs is ahhoz, hogy ne veszélyeztesse önmagát. Szívesen hoz szociálpolitikai intézkedéseket, támogat szövetkezeteket, létesít községi üzemeket, de mindezt uralma védelmének a jegyében.”

A ceglédi evangélikus templom 1905 körül a Szabadság (Árpád) téren. #86540 Fotó: Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége

Nehéz sorsú parasztcsaládból érkezett Kádár Antal, a város 1924-ben kinevezett fiatal főmérnöke is, igaz, Dunapenteléről. A még a Horea és Closka féle 18. századi román parasztfelkelés idején Erdélyből érkező család kilenc gyereket nevelt, a legidősebb vitte a gazdaságot, a többi nyolcat kitaníttatták, a legtöbbet egészen a diplomáig. A Műegyetemet végző Antal 24 éves volt, amikor 1924-ben megpályázta a ceglédi hivatalt, és húsz éven át felügyelte-irányította a városi építkezéseket, miközben magántervezői irodát is fenntartott. Munkájáról fényképes dokumentációt is készített, albumának képei a család jóvoltából kerülnek hamarosan fel a Fortepanra.

A főmérnök albumának címoldala. Forrás: Dr. Kádár Antal

Cegléd két világháború között kialakult utcaképén és intézményfejlesztésein az ő keze nyoma van: rendezte az Újvárost, elkészítette a város utcakitűzési tervét, fásított, árvízvédekezett, belvizeket csapolt le a saját tervei alapján, de építtetett kórházat, közvágóhidat, halastavat és strandot, gazdasági iskolát és kisvasutat is.

Az új Horthy Miklós Közkórház udvara. #216860 Fotó: Fortepan / Dr. Kádár Antal
Az újonnan elksézült közkórház műtője. #216917 Fotó: Fortepan / Dr. Kádár Antal

Ekkoriban akarták vasúttal szorosabban összekötni a mezővárost a saját tanyavilágával – Cegléd lakosságának harmada a tanyákon élt. Az adósságai miatt pénzügyileg óvatos városnak végül csak a törteli kisnyomtávú madzagvasutat sikerült megépítenie, a lelkes építtető Kádár pedig örökös szabadjegyet kapott a kisvasútra.

Ceglédkörnyéki gazdasági vasút. #216806 Fotó: Fortepan / Dr. Kádár Antal
Vasúti műhely. #216808 Fotó: Fortepan / Dr. Kádár Antal

A szegénység más téren is behatárolta a városfejlesztés lehetőségeit. „Az építkezés nem díszes és nem is nagyarányú, mert hiába alkot a magyar mérnöki fantázia bármilyen nagyszerűt is, ha nincs tehetség annak kivitelére. Azért az uszoda is a szűkös viszonyokhoz mérten csak a legszükségesebb eszközökkel épült, és lerí róla a mai pénztelen világ szegényessége” – mondta szikár megnyitó beszédében a városi strandfürdő avatásán Kádár Antal. A puritanizmus annyiban indokolt lehetett, hogy a fürdő nagy politikai viták után valósult meg, és volt olyan városi képviselő, aki a közös fürdőzéstől a közerkölcsöket és saját respektjét féltve kijelentette, hogy soha „nem lesz panoráma az ő úri teste”. Strand lett, de a morálra figyelő hatóságok jóvoltából a nők és a férfiak (ők egyaránt kizárólag teljes fürdőruhát viselhettek) csak külön oldalon mehettek be a közös medencébe.

Az új úszómedence építkezésén. #216885 Fotó: Fortepan / Dr. Kádár Antal
Kútfúrás a medence építkezésekor. #216886 Fotó: Fortepan / Dr. Kádár Antal
Az új sportuszoda nagymedencéjének közönsége a megnyitó napján. #216891 Fotó: Fortepan / Dr. Kádár Antal
Az új sportuszoda kismedencéjének közönsége a megnyitó napján. #216890 Fotó: Fortepan / Dr. Kádár Antal

Ekkoriban épült meg a városi Sporttelep, nyáron tenisz, télen korcsolyapálya, és Kádár tervezte a focipálya lelátóját és a város első lőterét is. A sportember hírében álló főmérnök maga is buzgó és jó lövész volt: már gyermekkorában vadászott, később a MOVE céllövőjeként nyert országos érmeket – időnként pedig a ceglédi rendőrkapitánnyal mérte össze tudását a Malomtó melletti vadászatokon.

#216904 Fotó: Fortepan / Dr. Kádár Antal
Lőállások a sporttelepen. #216827 Fotó: Fortepan / Dr. Kádár Antal

A felfelé nősülő mérnök (a földbirtokos családból jövő Forster Ilonát vette el) társadalmi közege a helyi intelligencia és városi úri-polgárság volt. Rendszeres bridzspartik az orvossal, a lódoktorral, és a gyógyszertár-tulajdonossal, szombatonként pedig a város korábbi polgármesteréről elnevezett Gubody-kertben véghezvitt mulatságok – Kádár legszívesebben a „Gyere Bodri kutyám” nótáját húzatta a cigánnyal. Munkája mellett azonban kitanulta a földmérést és elvégezte a jogi egyetemet is. A visszaemlékezések szerint nagyon precíz és korrekt embernek ismerték – emlékezetes volt a mondása, hogy az igazi mérnök alááll a vasúti hídnak, amit tervezett.

Közúti híd építése. #216833 Fotó: Fortepan / Dr. Kádár Antal

Ceglédnek ezekben az években Sárkány Gyula volt a polgármestere. Fordított városszépítésre, utcák, terek, járdák csinosítására, közvilágításra, és lett alatta a városban postapalota, adóhivatal, ipartestületi kultúrház, csendőrlaktanya, és a többi; még kórház is, amit Horthy Miklósról neveztek el. A turulos első világháborús hősi emlékmű avatásán Horthy személyesen is részt vett. A város határában a polgármester fogadta, voltak persze sorfalat álló iskolások, és a város apraja-nagyja előtt Horthy négyfogatú kocsin behajtatott a főtérre: Magyar Hiszekegy, koszorúk, levente díszmenet, hadiárvaház megtekintése. A kormányzó „a ma is a magyar önvédelem eszméjét ün­neplő”, jobboldali város előtt tisztelgett, és a magyar rög heves szeretetére buzdította a ceglédieket. Rögből azonban nem jutott sok a zömének: a helyben csak egyholdasnak nevezett törpebirtokosok tették ki a többséget, több ezren ettek a szegénykonyháról, és a húszas évek végén a legnagyobb ipari üzem, a Hengermalom is csődbe jutott.

Az I. világháborús hősi emlékmű (Damkó József alkotásának) felavatása 1927. november 13-án. #216813 Fotó: Fortepan / Dr. Kádár Antal
Horthy Miklós kormányzó az emlékmű avatására érkezik. #216815 Fotó: Fortepan / Dr. Kádár Antal

„A külterület közegészségügyi helyzete nagyon szomorú. Tömegesen vannak odakint is a fertőző tüdőbajosok, rendkívül elterjedt a vérbaj és aránylag kilencszer annyi csecsemő hal meg külterületen (…) a valamikor híres emberanyag kicsinye és nagyja a degenerálódás képét mutatja” – írta 1930-ban a városi főorvos.

Az újonnan felépült közvágóhíd épülete. #216894 Fotó: Fortepan / Dr. Kádár Antal
A közvágóhíd átadásán. #216895 Fotó: Fortepan / Dr. Kádár Antal
Az első vágás. #216896 Fotó: Fortepan / Dr. Kádár Antal

A szegénység itt jól megágyazott a szélsőjobbnak. „Cegléd antiszemita. Csak németországi méretek alkalmasak annak a szigornak a felmérésére, amellyel itt a zsidóságot kezelik” – konstatálta Erdei Ferenc, pedig még csak 1937-et írtak. A diagnózis nem volt túlzó: Cegléden megesett, hogy az Ostenburg-különítmény utcát sepertetett az összeszedett zsidókkal, és csak akkor engedte el őket, ha lemondanak a trafikengedélyükről vagy másról, amijük volt. Az Ébredő Magyarok Egyesülete zsidók ablakait verte be, a város pedig a törvényekkel szembe menve nem volt hajlandó a képviselőtestületbe fogadni a zsidó nagyadózókat.

A budai úti csendőrőrs. #216825 Fotó: Fortepan / Dr. Kádár Antal

A kisgazdapárti Kádár Antal ezekben az években tüdőgondozót, egészségházat építtetett a városban. A rászorulóknak a budapesti öröklakások mintájára több emeletes, egészséges munkásbérházakat akart volna létesíteni, hiszen a tanyás város „amúgy is olyan aránytalanul nagy kiterjedésű máris, hogy további szétterpesztése semmiféle tekintetben nem kívánatos”. Ebből nem lett semmi, Cegléden is ONCSA-telepek jöttek létre, tanyavilágba ékelődő szabályos utcákkal. Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap a Horthy-korszak legnagyobb szociális akciója volt, ennek keretében építettek országszerte több ezer telepszerű házat a rászoruló (és „politikailag megbízható, keresztény”), sokgyermekes családoknak kamatmentes kölcsönre. A három hónap alatt befejezett ceglédi építkezéseket szintén a főmérnök irányította: kis tornác, egy nagyobb szoba hálófülkékkel, lakókonyha és melléképület. A lakóíveken a 8-10 gyerekes családfők mellett a foglalkozásuk: napszámos, csősz, útkaparó.

Kádár Antal 1939-ben még átfogó városfejlesztési tervet készített, a városi közlegelőre repülőteret álmodott, de ezekből a háború miatt már nem lett semmi. A főmérnök a polgármesterrel és a rendőrfőkapitánnyal együtt 1944 júniusáig volt hivatalban, nem sokkal a ceglédi zsidóság deportálása, és a város feletti első felderítő berepülések után, nyilas fenyegetőzések közepette távoztak.

Május 1-i felvonulás 1966-ban Cegléden. #89640 Fotó: Fortepan / Urbán Tamás

Kádár Antalt kisgazda múltja miatt 1945 után B-listázták, egyik állásból kellett pár hónap után a másikba mennie. Az ONCSA-programot tulajdonképpen még így is folytatta: az ötvenes évek elején a FAGI, a Falusi Lakóházépítési Gazdasági Iroda tartalmilag ahhoz hasonló módon ugyancsak a szegény külterületi lakosság életkörülményeinek a javításáról szólt, Kádár ott dolgozott, amíg politikai okokból onnan is ki nem rúgták. Végül Almásfüzitőn, a Szovjet-Magyar Bauxit Vállalatnál tudott szakmai munkát végezni, az orosz főmérnök beosztottjaként a főnöke helyett is.

Az almásfüzitői Timföldgyár 1959 körül. #137531 Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

Kádár Antal 1979-ben halt meg, nevét ma egy emléktábla őrzi Cegléden, ahol posztumusz díszpolgári címet is kapott. A városról nyolcvan éve készített részletes felmérését és térképeit a mai napig használják.

Írta: Kolozsi Ádám | Képszerkesztő: Virágvölgyi István

A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: https://hetifortepan.capacenter.hu/cegled-kadar-antal

Ha van olyan családi fotója, amit felajánlana a Fortepan számára, akkor írjon a fortepan@gmail.com e-mail címre!

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: email

Ezt a cikket Creative Commons Nevezd meg! – Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi (CC BY-ND 4.0) licensz alatt tesszük közzé, azaz forrásmegjelölés mellett szabadon átvehető, de nem átdolgozható (részletek a blog impresszumában.)

A cikkben szereplő képek teljes felbontású verzióját erről a linkről lehet egyben letölteni.

Észrevételeit a hetifortepan@capacenter.hu e-mail címre írhatja meg.