A Honvéd Folyami Flottilla bázisa az újpesti Petőfi laktanyában 1982-ben. #73532 Fotó: Fortepan / Mujzer Péter és BCO Urbex Team

A csipkerózsika-álmot alvó és a soha fel nem ébredő házak Budapestje

Élet egykoron a mai szellemházakban 2.

Amióta vannak elhagyatott épületek, azóta mozgatja az emberek fantáziáját, hogy mi lehet azokban. Milyen nyomokat hagytak ott maguk után az egykori lakók, hogyan néznek ki üresen azok a terek, melyek egykor élettel voltak teli. Az ilyen senki által nem látogatott, gyakran elzárt helyek felkutatására vállalkoznak azok, akik az urbex szenvedélyének hódolnak. Ezek a 21. századi felfedezők nem messzi tájakon keresnek és találnak a nagyközönség számára ismeretlen világokat, hanem ott, ahol valamikor mi is éltünk. Akár egy nagyvárosban, akár Budapesten is.

Cikkünk előző részében bemutattuk az urbexet, az elhagyatott épületek felfedezését.  Szó esett arról is, hogy hazánk egyik legfontosabb és legnagyobb adatbázissal rendelkező csoportja, a BCO Urbex Team hozzájárult ahhoz, hogy felhasználhassuk képeiket, amelyeket ilyen helyszíneken készítettek. Ebből a gyűjteményből válogattunk, majd odaraktuk melléjük azokat a 20. századi fotókat, amelyeken ezek – a ma már üresen pusztuló, vagy akár nyomtalanul eltűnt – épületek még virágkorukban láthatók. A szerteágazó anyagból két válogatás is készült: az első részben vidéki helyszíneket jártunk be, most pedig a budapestiek következnek.

Ha összehasonlítjuk a vidék és a főváros elhanyagolt helyszíneit, az épülettípusokban nem nagyon van különbség. Persze azért akad: Budapesten például nem nagyon épültek kastélyok. Ami van, annak a zöme eredetileg szintén vidéki volt, csak a nagyra nőtt főváros idővel bekebelezte azokat.

Az 1910-ben épült Fischer-palota, a főváros első nagyáruháza a Bécsi utca 10-ben 1957-ben. #103462 Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Fővárosi Tanács VB Városrendezési és Építészeti Osztálya | Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11

Ilyen például Budafok három legendás kastélya közül a legöregebb és a legszerényebb, a Czuba-Durozier, mely eredetileg egyszerre volt konyakgyár és családi rezidencia.  Az 1887-ben elkészült épületre elsőre kicsit nagyzolónak tűnhet a „kastély” megnevezés. Ám ha megnézzük a Péter Pál utca ma is bájos falusi utcasorát, akkor biztosak lehetünk benne, hogy megépültekor annak érezhették a környék lakói. Igaz, a szomszédjába néhány évvel később felhúzott Sacelláry- és a Törley-kastély pazarlóan hatalmas tömbjei mellett ma már eltörpül.

Az épületet 1950-ben államosították – épp abban az évben, amikor Budafok városát Budapesthez csatolták –, és lakásokat alakítottak ki benne. Ahogy az lenni szokott, a ház a szocializmus alatt sokat veszített eredeti értékéből, majd a rendszerváltás után még inkább pusztulásnak indult. Az akkor önkormányzati kézben levő kastélyt 2016-ban privatizálták, a vevő pedig luxusapartmanokat ígért a romok helyére, ám azóta sem történt vele semmi. A bíróság épp néhány hete kötelezte felújításra a tulajdonost.

Kilátás Budafokra a Hegybíró utcától a Duna felé 1932-ben. Előtérben a Czuba-Durozier-kastély, balra a Törley-kastély és Sacelláry-kastély. #95718 Fotó: Fortepan / Schermann Ákos / Schermann Szilárd
A Czuba-Durozier-kastély 2018-ban. Forrás: BCO Urbex Team

Ha kastélyok nem is nagyon, villák azért akadnak a történelmi Budapesten is – közülük pedig jó pár várja üresen új gazdáját. Ezek a fotók abban az Istenhegyi úti házban készültek, amit manapság legtöbbször Györgyi-villaként szoktak emlegetni. Igaz ilyen nevű tulajdonosa soha nem volt, de a tervezőjét Györgyi Dénesnek hívták. A jónevű építész műve a keszthelyi Balaton Múzeum és a debreceni Déry Múzeum épülete is, legismertebb alkotása pedig a Városmajori Kós Károly Általános Iskola, amit a későbbi névadóval közösen tervezett.

A neobarokk villát egy korábbi ház átépítésével alakították ki 1924-ben, de nem sokáig őrizhette meg eredeti funkcióját. A szocializmus évei alatt a Belügyminisztérium napköziotthonos óvodájává alakították. Aztán jött a rendszer-, majd a funkcióváltás. Az időközben műemlékké nyilvánított épület pedig ma is üresen várja a megújulást. A legutóbbi hírek szerint szerencsére van esélye az újjászületésre.

Forrás: BCO Urbex Team

Valamikor az ipar is Budapest szerves része volt, hatalmas városnegyedeket alkottak az óriási telephelyek, üzemépületek, raktárak és a dolgozóknak otthon adó lakótelepek. Ma már a legtöbbnek nyomát sem találjuk, a helyükön bevásárlóközpontok és lakónegyedek épültek. Ugyanakkor vannak gyárépületek, amelyek ugyan jobb-rosszabb állapotban, de megélték a 2020-as éveket, és ma épp olyan megkapó szellemházak, mint amilyenekkel a vidéki városokban találkozhattunk cikkünk első részében.

Háttérben a Kőbányai Sörgyár, előtérben a Kis Sörgyár utca, balra a Téglavető utca 1969-ben. #201367 Fotó: Fortepan / Gömöri család
A sörgyár 2007-ben. Forrás: BCO Urbex Team
A 2013-as bontáskor. Forrás: BCO Urbex Team

Vannak köztük kevésbé ismertek, mint például a budafoki papírgyár. A beszédes nevű Gyár utcában több mint száz évvel ezelőtt indult meg az ipari termelés. Az Első Magyar Cartonlemezgyár Rt. a két világháború között kezdte meg a működését, majd az államosítás után Papíripari Vállalat Budafoki Papírgyára néven indult virágzásnak. Fénykorában egy „135 méter hosszú, négy méter széles és hét emelet magas, számítógéppel vezérelt” gépsor ontotta a kartont. Még a rendszerváltás után is folyt a termelés, amíg aztán 1995 nyarán, üzem közben, egyetlen óra leforgása alatt le nem égett az egész. Szerencsére senki nem sérült meg a tűzben. A kartonpapírgyártás viszont ezzel megszűnt Magyarországon, de az épület – melynek fém tetőszerkezete gyakorlatilag leolvadt a nagy hőtől – időnként még megtelt élettel.  A kétezres évek elején undergorund elektronikus zenei fesztiváloknak adott teret. Ma viszont éppúgy kezdi visszahódítani területét a természet, mint a középkori templomok romjait.

Zsidó származású szerzők bezúzásra ítélt művei az Első Magyar Cartonlemezgyár Rt. (később a Papíripari Vállalat Budafoki Papírgyára) udvarán 1944-ben. #200883 Fotó: Fortepan

Vannak azután jól ismert, hatalmas, kisvárosnyi ipartelepek, amelyekben ma is működik termelés, csak egyes részei lettek az enyészeté. Ilyen üres gyárépületeket találunk Csepelen épp úgy, mint Kőbányán.

Az ipari épületek között egészen különleges helyet foglal el a Kelenföldi Hőerőműé. Itt szintén egy elzárt, használaton kívüli épületről van szó, de az olyan gyönyörű belülről, hogy gyakorlatilag világhírűnek nevezhető. A Borbíró Virgil tervezte vezérlőterem könyvek borítóján épp úgy feltűnik, mint a legkülönfélébb sci-fi- és horrorfilmek, illetve videoklipek díszleteként, de többször tűnt fel már Csernobil „szerepében” is.

Az előtérben a Fővárosi Közterület fenntartó Vállalat telepe, mellette a Budapesti Erőmű SE sportpályája 1977-ben. Szemben a Kelenföldi Hőerőmű, mögötte a Budai Hengermalom épülete. #261293 Fotó: Fortepan / Faragó György
A Kelenföldi Erőműben 1957-ben. #24243 Fotó: Fortepan / Szánthó Zoltán
A hőerőmű vezérlőterme 2020-ban. Forrás: BCO Urbex Team
2018. Forrás: BCO Urbex Team

Nem csak vidéken, Budapesten is találunk elnéptelenedett strandot, például a legendás Tungit, vagyis a Tungsramot. Hivatalos neve UTE Dunafürdőt volt, ugyanis közvetlenül a folyópartra épült, még csónakház is tartozott hozzá. Ez is a két világháború közt nyílt meg, és a szocializmus alatt indult virágzásnak, hogy azután éppen húsz évvel ezelőtt, 2004-ben zárja be végleg kapuit. (Legalábbis hivatalosan.) A korabeli képek nem csak arról tanúskodnak, hogy valamikor nagy élet volt itt, de arról is, hogy a híres „gombás medencében” már a hatvanas években sem volt mindig víz. Ilyenkor azt – csakúgy, mint a később megürült medencéket – focipályaként használták.

A Tungsram strand bejárata a IV. kerületi Váci út 104-nél 1961-ben. #148605 Fotó: Fortepan / Barbjerik Ferenc

Újpesten állt a Petőfi Laktanya egyik bázisa is, mely egykor különleges helynek számított a „néphadseregen” belül. Ez adott otthont ugyanis a folyami flottillának. Ma már legfeljebb ez a maga nemében páratlan Kádár-címeres mozaik számít különlegességnek az épületben, amit folyamőrök helyett csak urbexesek kereshetnek fel.

A Honvéd Folyami Flottilla bázisa az újpesti Petőfi laktanyában 1982-ben. #73532 Fotó: Fortepan / Mujzer Péter
2018. Forrás: BCO Urbex Team

Már ha egyáltalán megvan még. Merthogy számos olyan épület van a BCO Urbex Team adatbázisában, amelyek állapota alaposan megváltozott azóta, hogy azt bejárták az ismeretlen felfedezők. Néhányukat helyreállították (mint például az Adria-palotát a Szabadság téren), ám akad olyan is, amelyiknek ma már csak hűlt helyét találjuk.

Ilyen például a Vituki, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetet toronyháza, amit 2020-ban felrobbantottak. 57 méterével nem volt ugyan kiugróan magas, de kicsiny alapterülete miatt kifejezetten karcsú toronynak tűnt. Ráadásul nem házak között, hanem szabadon, a Ráckevei-Duna partján, a Kvassay híd lábánál állt. A Fortepan képein jól látható, hogy elegáns megjelenése akár a vágyott Nyugatot is eszébe juttathatta azoknak, akik rápillantottak. Az urbexes képek alapján a belsőépítészeti kialakítása is többet mutatott egy átlagos irodaházénál.

2020. Forrás: BCO Urbex Team
2020. Forrás: BCO Urbex Team

Egy sokkal forgalmasabb Duna-partszakaszon, egy sokkal forgalmasabb híd mellett állt a Műegyetem V2 épülete és mellette a Goldmann menza (ahol valamikor e sorok írója is gyakran ebédelt). Legutóbbi képrejtvényünk rengeteg helyes megfejétse példázza, hogy milyen sokan emlékeznek még a V2 épületre. Persze nemcsak az egyetemi dolgozók és hallgatók személyes emlékei jelentették az épület értékét, hanem az olyan részletek is, mint amilyen például a gyönyörű színes üvegablaka. A komplexumot 2021-ben bontották el, hogy a helyére új egyetemi épületeket húzzanak. A színes üvegeket állítólag megmentették, de hogy hová kerültek, nem tudom.

Vannak a gyűjteményben olyan házak is, amelyek csak részben tűntek el. Mint például a Korvin Ottó Kórház egykori komplexuma a Városligeti fasorban. Itt az 1945 után épült épületelemeket bontották el, így aki jelenleg ellátogat a Bajza utcai Walter Rózsi-villába, az most teljes szépségében csodálhatja meg hátulról az Árkay féle református templomot. Ha minden a tervek szerint alakul, ide épül majd az Építészeti Múzeum új otthona.

Egészen különleges a Józsefvárosi Pályaudvar esete. Ez az egykor fontos közlekedési csomópont – melynek hatalmas szerepe volt a városrész karakterének kialakulásában – 2005-ben zárt be. Az évekig elhagyatottan álló telepen jártak azok az urbexesek, akik megosztották velünk képeiket. Ezeken még csak az elhagyatott pályaudvar látható. A 2010-es évek elején aztán úgy tűnt új, a hely szelleméhez méltó funkciót kap a létesítmény jelentős része. Sorsok Háza néven egy magas színvonalon megvalósított, egyszerre emlékműként, kutatóközpontként és kiállítótérként működő komplexum épült ezen a helyen. Annak állított volna emléket, hogy 1944-ben innen indult a „halálvonatok” jelenetős része, melyek zsidók tömegeit deportálták a fővárosból.

A Józsefvárosi pályaudvar 1890 után. #82417 Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György | Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.093
A józsefvárosi pályaudvar 2012-ben. Forrás: BCO Urbex Team
A józsefvárosi pályaudvar 1951-ben. #5304 Fotó: Fortepan / UVATERV
2021. Forrás: BCO Urbex Team

Az új épületegyüttes szinte teljesen elkészült a hozzátartozó gyönyörű kerttel együtt, ám máig nem nyílt meg. A múzeum koncepciójáról ugyanis több mint tíz éve vita folyik.

Lassan ez az üresen álló, soha meg nem nyílt múzeum is az urbexesek célpontjává válhat.

Cikkünk első részét ezen a linken olvashatják: https://hetifortepan.capacenter.hu/elhagyatott-epuletek-videk

Hálásan köszönjük Bereczky Ákosnak a régi–új fotók azonosításában nyújtott segítségét.

További urbex-fotókat találnak elhagyatott magyarországi épületekről a BCO Urbex Team oldalán, legtöbbször a pontos helyszín megjelölése nélkül, hogy ezzel is távoltartsák a fosztogatókat.

Írta: Zubreczki Dávid | Képszerkesztő: Virágvölgyi István

A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: https://hetifortepan.capacenter.hu/elhagyatott-epuletek-fovaros

Ha van olyan családi fotója, amit felajánlana a Fortepan számára, akkor írjon a fortepan@gmail.com e-mail címre!

Ezt a cikket Creative Commons Nevezd meg! – Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi (CC BY-ND 4.0) licensz alatt tesszük közzé, azaz forrásmegjelölés mellett szabadon átvehető, de nem átdolgozható (részletek a blog impresszumában.)

A cikkben szereplő képek teljes felbontású verzióját erről a linkről lehet egyben letölteni.

Észrevételeit a hetifortepan@capacenter.hu e-mail címre írhatja meg.