Egymásra exponálódott fényképeken egy átvágódott Fiat CR 42-es vadászrepülőgép a szovjet fronton és egy felhőtakaró előtt repülő repülőgép-kötelék 1941-ben. #133470 Fotó: Fortepan / Dr. Varga Csaba

Fortepan felhőatlasz

Kiismerhetetlenül változatos, égi úti társaink

Végtelen számú alakzatban, árnyalatban és méretben jelennek meg – és tűnnek fel fényképek millióin. Már ha észrevesszük őket, mert a felvételek készítésénél és nézegetésekor általában nem a felhőkre fordítjuk a legtöbb figyelmet. Pedig az eget rengetegen kémlelik, időjósok és kutatók, strandolók és gazdálkodók, és olyanok is – mint ennek a cikknek az olvasói –, akik csupán a titokzatosságukért, a fenséges szépségükért figyelik a fellegeket.

A web- és teljeségbolt-kameráknak, a műholdaknak, és a közösségi felületek rajongói csoportjainak köszönhetően ugrásszerű fejlődésen megy keresztül a felhők megfigyelése és dokumentálása. A madármegfigyelőkhöz és a viharvadászokhoz hasonlóan a felhőlesők is számtalan tematikus körhöz csatlakozhatnak, és profi applikációkkal hódolhatnak a szenvedélyüknek. A Facebookon 9 ezres taglétszámmal büszkélkedő FelhőNézők csoport tagja Nagy Csilla koordinátor is, aki a Heti Fortepan érdeklődésére azt mondta, a felhők mindig elbűvölték, de ma már gyakrabban le is fotózza a kedvenceit, hogy feltölthesse a képeket.

1976. #92841 Fotó: Fortepan / G K
1969. #205074 Fotó: Fortepan / Kereki Sándor

„A céltalan szemlélődés, a pillanat megragadásának az öröme tetszik leginkább ebben az időtöltésben, és az, hogy több ezer kilométerre kialakult tüneményeket is láthatok – mondja Csilla. De látványosság tekintetében nálam a balatoni égbolt vezet. Sokan szeretnek figurákat is belelátni a felhőkbe, én legtöbbször csak annyit írok a képeimhez, hogy most.” Pedig a természet valóban szolgáltat találgatni valót: emberek képesek repülő csészealjnak nézni korong alakú felhőt, de arcokat, állatokat is felfedezni vélnek bennük.

1936. #56678 Fotó: Fortepan / Balassa Péter
1960. #60264 Fotó: Fortepan / Zsanda Zsolt / Vajszada Károly

A felhőformák azonosításának lehetetlenségét és céltalanságát példázza Hamlet és Polonius rövid párbeszéde Shakespeare színművében. Dávidházi Péter egy elemzésében így idézi a dialógust: „»Látja-e azt a felhőt, majdnem olyan, mint egy teve?« Polonius odapillant, majd készségesen rábólint: »Isten engem, valóságos teve alakú.« Hamlet azonban nem hagyja annyiban. »Nekem úgy tetszik, menyéthez hasonlít.« A főkamarás ezzel sem száll vitába. »A háta olyan, mint a menyétnek.« Csakhogy a királyfinak ez sem elég. »Vagy inkább cethalforma?« Az öreg udvaroncnak szeme se rebben. »Nagyon hasonló cethalhoz.«” Az irodalomtörténész szerint zavarba ejtő szavaival Hamlet saját kiismerhetetlenségére céloz. „A felhő-párbeszédet azért kezdeményezi, hogy a megfigyelésével megbízott Poloniusnak (…) madárnyelven értésére adja: a változékony felhők alakja is megfoghatatlan, de őrajta még kevésbé fognak eligazodni.”

A budapesti Villányi út 1961-ben, szemben a Tas vezér utca mellett álló ház építkezése látszik. #220592 Fotó: Fortepan / Sólyi Ilona

„Az iskola földrajzi kísérleti területén a közelgő vihart figyelve hat 12-13 év körüli gyermek áll. Egyikük a szélmérőt, a másik a madarak viselkedését, kettő a rohanó felhőket ügyeli. Az ötödik a villámlás és dörgés közötti időt számolja, a hatodik szeme a hőmérőre tapad. Percenként jegyzik a szél, a felhők irányát, a felhősödés fokát, a látási viszonyokat, a hőmérséklet állását, a vihar közeledtét. Az első esőcseppekre diadallal kiáltanak fel, mintha az ő érdemük volna ez eső. Sietve veszik le az esőmérő fedelét. Végül bőrig ázva szaladnak fedél alá, hogy összeállítsák a vihar megfigyelési lapját.” Temesvári Szabad Szó, 1957.

A Haynald-Obszervatórium (Csillagda) meteorológiai megfigyelő állomása a kalocsai Érseki Főgimnázium (később Szent István Gimnázium) tetején 1912-ben. Balra Fényi Gyula jezsuita szerzetes, tanár, csillagász, az Obszervatórium igazgatója. #100223 Fotó: Fortepan / Jezsuita Levéltár

Igen, a tudomány összetettebb megfigyelés alá veti a titokzatos képződményeket. Néhány száz éve vannak feljegyzések vonulási irányról és sebességről, alakzatokról és azok osztályozásáról, szerkezetről, teljes és részleges magasságról, a borulat fokáról. Az első világháborúban nagyot fejlődött a meteorológia, mert a műveletek megtervezéséhez fontos volt a légköri változások ismerete. „Mindennek az lesz most már az eredménye, hogy a béke munkás éveiben (…) biztosabban repülhetnek a személyszállító repülőgépek és léghajók” – összegezte Réthly Antal meteorológus 1919-ben.

1934. #225358 Fotó: Fortepan / Vincent Till Baumgartner
PZL-104 Wilga repülőgép és ICA-Brasov IS-28B2 vitorlázó repülőgép 1981-ben. #44136 Fotó: Fortepan / MHSZ
1971. #44316 Fotó: Fortepan

„A felhő a levegőbe felszálló vízpárából kialakult, a légkörben lebegő apró vízcseppek és/vagy jégkristályok halmaza, amelyből csapadék, eső, vagy jégeső keletkezhet.” Wikipédia

A Munkás Testedző Egyesület tornászai 1930-ban. #170081 Fotó: Fortepan / Formanekné Nagy Zsuzsanna / Lengyel Lajos

Réthly az elnöke egy meteorológiai bizottságnak is, amelyben az éghajlat mesterséges módosításainak lehetőségeiről tanakodtak 1937-ben. A pusztító jégverés ellen korábban ágyúlövésekkel igyekeztek védekezni, kevés sikerrel. De a tanácskozás résztvevői is lehűtötték a kedélyeket, mondván az időjárási folyamatok óriási energiamennyiségekkel dolgoznak, és mesterségesen beavatkozni szinte lehetetlenség. Azt azért nem zárták ki, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén a jövőben be tudják majd indítani az esőfelhőket… A szovjet tudósok a ’60-as években beszéltek reményt keltő kísérleti eredményekről. Az ágyúik békés célokat szolgálnak – nyugtatták meg a közvéleményt, ők csupán a viharral harcolnak. Különleges vegyi lövedékekkel igyekeztek leküzdeni a jégeső keletkezési gócait a hatalmas felhőrendszerekben.

1941. #46396 Fotó: Fortepan / Vojnich Pál

„…a magyar medence területén csak olyan felhőből lesz eső, amely az óceán felett képződött, és amit a szél hoz ide, ha a légnyomási viszonyok kedvezőek. A tenger mellett fekvő Nápolyban például az évi csapadékmennyiség kisebb, mint Kecskeméten, mert a légnyomási viszonyai általában kedvezőtlenek a lecsapódásra.” Kecskeméti Közlöny, 1936

A Pilisvörösvári-medence 1924-ben. #95775 Fotó: Fortepan / Schermann Ákos

A 19. századra rendszerbe szedték és típusonként elnevezték a felhőket, még nemzetközi felhőatlasz is megjelent. A Légkörben publikált, az atlaszok történetét összefoglaló tanulmányban olvasható, hogy Luke Howard, a ma is használatos felhőosztályozás megalkotója idején a felhőket szabadkézi rajzokkal dokumentálták, alapos megfigyelés után. „Az amatőr meteorológus talán eközben jött rá, hogy legtöbbször három alapvető »ecsetvonás« kombinálódik az égen úszó felhőkön: a pelyhes, szálas Cirrus, a réteges Stratus és a gomolyos Cumulus.” A felhőkönyv 1941-es kis magyar kiadása cikkünk megjelenésének napján is kapható volt egy budapesti antikváriumban.

A balatonalmádi strand 1956-ban. #286352 Fotó: Fortepan / Kieselbach Tamás

Végtelen az árnyalatok száma is. A fehér mellett mindannyian gyönyörködtünk már vörös és rózsaszínű, szürke és szinte fekete fellegekben. Pedig nincs is színük. Az alacsonyan vagy magasan járó nap sugarai „festik meg” őket, vagy az, ha egy másik felhő árnyékába kerülnek. Az igazán színesekért napnyugtakor kémleljük az eget, és közben ne feledjük a népi jövendölést, a legszebbek nem sok jót ígérnek a másnapi időjárással kapcsolatban.

Kilátás a Duna és a Parlament felé a korábbi brit követség, a Táncsics Mihály (Verbőczy) utca 1. teraszáról 1943-ban. #105627 Fotó: Fortepan / Archiv für Zeitgeschichte ETH Zürich / Agnes Hirschi / Carl Lutz

„Meteorológiai tanácsok az idénykezdő túrákhoz. (…) Jó, ha emlékezetünkbe idézzük a zivatarveszélyes felhők jellegzetes, jól megkülönböztethető alakját; ezek torony alakú, oszlop alakú, kupola alakú felhők, amelyeket nem lehet összetéveszteni a téli évszak rétegszerű lepel alakú felhőivel.” Turista Magazin, 1973

Kilátás Nagymaros és Visegrád felé a Prédikálószékről 1957-ben. #197573 Fotó: Fortepan / Keveházi János
1974. #204791 Fotó: Fortepan / Kereki Sándor
1941. #188920 Fotó: Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Miklós Lajos

A felhők fotografálásáról, a legjobb fényérzékeny lemezekről és technikákról írt Konkoly Thege Miklós csillagász, meteorológus 1903-ban. A mai kamerákra gondolva már-már megindítóak a sorai: „Amatőrök rendkívüli szolgálatot tehetnének a meteorológiai intézetnek, ha közeledő zivatarokról egy sorozat felvételt csinálnának, s hacsak kölcsönként is másolás végett azt az intézetnek átengednék. (…) Egy ilyen sorozatnak az értéke felülmúlná a reá elhasznált lemezek vagy film értékét.”

A nagykovácsi Kossuth Lajos utca 1940-ben, háttérben a Nagyboldogasszony-templom. #20841 Fotó: Fortepan

Kaczur Pál ceglédi fotóművész ilyen trükkre biztatott a ’30-as években: „Talán felhőket fényképezzünk? – mondja sok amatőr. Igen felhőket! Gondoljunk csak nyári felvételeinkre, milyen jó lenne képeinkben felhős ég, de a nyári erős napsütésben a felhők hiányzanak és csak a világos, kék ég látszik, mely képünkön fehéren, vagy halványszürkén jelenik meg. A felhő hiányon könnyen segíthetünk, ha van jól megvilágított, felhős negatívunk, mert egészen könnyen lemásolhatjuk a felhőt a képbe.”

1964. #284640 Fotó: Fortepan / Domokos József

Más megközelítésből beszélt a fellegekről 1943 nyarán Németh Endre repülőfőhadnagy egy haditudósításban. „A bolsevisták nagyon erősen védekeznek a felderítés ellen, mert tudják, hogy mi fényképezzük le őket a bombázók számára. Tiszta időben a nap irányába repülünk, hogy ne célozhassanak olyan könnyen ránk. Ha borús az ég, felhők alatt kell repülnünk, esetleg egész alacsonyan. Ilyen napokon a gyors felderítés után mindjárt a felhőben igyekszik eltűnni az ember, de vigyázni kell, mert azt hiheti valaki esetleg, hogy már jól benne van a felhőgomolyagban, pedig alulról látni lehet még a gépét a foszlányokon keresztül.”

„Felhőtölcsér Veszprém felett. (…) egy sötétszürke felhőtölcsér leért a (…) ház mögött a földig. Nagy port kavart fel, majd ismét felemelkedett. Az egész jelenség mintegy 8 – 10 percig tartott és a felhőtölcsér felemelkedése után 4 perc múlva hosszan elnyúlt és délnek haladva a Balaton felé eltűnt”. Természettudományi Közlöny, 1940

Balatonlelle, 1938. #24501 Fotó: Fortepan / Lőrincze Judit
Balatonlelle, 1968. #58328 Fotó: Fortepan / Nagy Zoltán

A Kínai Tudományos Akadémia Fizikai Intézete 1983-ban azt állította, hogy a földrengés-előrejelzéshez hasznos lehet a felhőmegfigyelés. A kínai hagyomány szerint, ha hosszú, keskeny, kígyó alakú felhő jelenik meg az égen, az közeli földrengés előjele lehet. A nemzetközi tudományos élet fenntartásokkal kezelte a felvetést, a Nature ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy a különleges felhőket és a szokatlan ködöket már Arisztotelész is földrengési előjeleknek tekintette.

A Balatonon 1957-ben. #14078 Fotó: Fortepan / Szent-tamási Mihály

Konkoly Thege Miklós szavaival búcsúzunk: „Ez a szeszélyes játék örökké tart, amíg csak lesz víz és lesz tűz, mely életre serkenti a szerves és szervetlen világot; és ha elkövetkezik a nap, amikor nem lesz tűz és nem lesz víz és nem követi többé a borút a derű, azon a napon bizonyára megszűnik az élet is a Földön.”

Az íráshoz korabeli napi- és hetilapok cikkeit használtuk fel, amelyeket az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével szemléztünk.

Shakespeare: Hamlet, dán királyfi című tragédiájából Arany János fordításában idéztünk.

Írta: Lukács Zsolt | Képszerkesztő: Virágvölgyi István

A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: https://hetifortepan.capacenter.hu/felhok

Ha van olyan családi fotója, amit felajánlana a Fortepan számára, akkor írjon a fortepan@gmail.com e-mail címre!

Ezt a cikket Creative Commons Nevezd meg! – Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi (CC BY-ND 4.0) licensz alatt tesszük közzé, azaz forrásmegjelölés mellett szabadon átvehető, de nem átdolgozható (részletek a blog impresszumában.)

A cikkben szereplő képek teljes felbontású verzióját erről a linkről lehet egyben letölteni.

Észrevételeit a hetifortepan@capacenter.hu e-mail címre írhatja meg.