Az újvidéki Duna-parton 1930-ban. #77156 Fotó: Fortepan / Hajdu András

Keresd az eltérést egy képen belül

A titokzatos ikerportrék háttere

A világ egyik legdrágább felvételén egy testvérpár, két hétéves kislány látható, Diane Arbus felvételének még a parafrázisai is világhírűek. Az ikrek az ókortól napjainkig művészek, tudósok és laikusok fantáziáját egyaránt megmozgatták, az agyontanulmányozott ikerlét mégis a mai napig meglepetésekkel szolgál.

„A Földön végtelen számú dolog létezik, ez mindig így volt és így is marad. Különbözik egymástól az összes ember, különbözőek a vágyaik, mást tudnak és mást szeretnek, másképp is néznek ki. Minden létező dolog különbözik minden mástól. Épp ezt szeretem: a különbözőséget, a dolgok egyediségét és az élet fontosságát“ – írta 16 éves korában egy középiskolai fogalmazásában Diane Arbus amerikai fotóművész. Egyesek szerint a társadalmi érzékenyítés nagymestere, míg mások szemében öncélú provokatőr, a bipoláris zavarban szenvedő Diane Arbus épp 50 éve vetett önkezével véget az életének. Akkor volt 48 éves.

1911. #2866 Fotó: Fortepan

A különbözőség alapélménye Arbusnak azon a felvételén vált a leginkább hangsúlyossá, amelyen két – elméletileg – egyforma portréalanyt fényépezett: a hétéves Wade-ikreket. A felvételt Arbus beválogatta egyetlen, a több ezer fotójából álló teljes életművéből mindössze tíz fényképet tartalmazó A Box of Ten Photographs című portfóliójába. Az 1960-as évek végén, mint az a New York Times korabeli cikkéből felsejlik, az ikerpárok némiképp kuriózumnak számítottak, látványosságként kezelték őket. Ekképp kevéssé meglepő, hogy a transzvesztitákat, testi és értelmi fogyatékossággal élőket fotografáló Arbus a Wade-ikreket is a lencséje elé állította. A különbözőség megszállottjától az már pláne nem meglepő, hogy – miközben az egypetéjű ikrekre használt angol kifejezés jelzője, az identical szó szerinti fordítása „azonos, megegyező, ugyanaz” – Arbus a hasonlóságukban is a testvérek különbözőségét kereste. A portréalanyok egyikének félig le van sütve a szeme, a másikuk egyenesen a kamerába néz, másképp áll a frufrujuk, eltérőnek tűnik a hangulatuk. Miközben a ruhájuk gallérja teljesen egybeolvad, így szinte úgy tűnik, mintha egyetlen ruhadarabba öltöztek volna, a harisnyájukon eltérő a minta.

1930. #2426 Fotó: Fortepan

Múzsák és ikerportrék

Az 1967-es szuggesztív ikerportré számos alkotót megihletett, Stanley Kubrick Ragyogás című örökzöldjének ikrei éppúgy Arbus munkáját idézik, miként Sandro Miller John Malkovich főszereplésével újraalkotott portréja. Az ikerlét titkai nemcsak a világhírű alkotóművészeket, az átlagpolgárok fantáziáját is izgatta. A Tamási Miklós és Szepessy Ákos által 2010-ben gründolt, mára több száz amatőr és profi fotós fényképeinek otthont adó Fortepan-archívumban ugyancsak számos ikerportré található. A 20. század első éveiből származó műtermi felvételek éppúgy vannak köztük, mint utcai pillanatfelvételek a közelmúltból.

               Az archívum titokzatos múltú darabjai között egész sorozat is akad ikrek főszereplésével az 1930-as évekből. Mint sok más, a gyűjteményben található kocka esetében, a szóban forgó felvételek készítésének körülményeit is homály fedi. A felvételeket a Fortepannak adományozó Zsohár Zsuzsanna is mindössze annyit tud a képekről, hogy azokat halála előtt hagyta az édesapjára a Lehel utcában lakó Vira néni. A jómódú polgári családban felnőtt Vira néninek voltak saját gyermekei, mégis attól félt, hogy náluk a felvételek elkallódnának, ezért hagyta azokat a szomszédjában élő férfira. Apja hagyatékából aztán a fotók Zsohár Zsuzsannánál landoltak, a történetük viszont talán örökre elveszett. Nemcsak azt nem lehet tudni kik vannak a felvételeken, de azt sem, hogy ki és milyen alkalomból készítette azokat.

1930. #60316 Fotó: Fortepan / Zsohár Zsuzsa
1930. #60322 Fotó: Fortepan / Zsohár Zsuzsa
1930. #60317 Fotó: Fortepan / Zsohár Zsuzsa

Az ikerpárok köré évszázadokon keresztül afféle misztikum szövődött. Ehhez hozzájárult a magas csecsemőhalálozási arány és a koraszülöttek életben tartását szolgáló meglehetősen szűkös eszköztár, valamint a tény, hogy mesterséges megtermékenyítés híján a korábbi évszázadokban eleve lényegesen kevesebb volt az ikerfogantatás, mint manapság.

1965. #155074 Fotó: Fortepan / Székely Tamás
1970. #93341 Fotó: Fortepan / Kádár Iván
1977. #4659 Fotó: Fortepan

Az európai kultúrkörben, az ókori birodalmak idején, az istenek között is bérelt helyük volt az ikreknek: nemcsak Apollón és Artemisz voltak ikertestvérek, de az ókori Római Birodalomban Herkulesként ismert, eredetileg görög Héraklésznak is volt egy ikertestvére. A világtörténelem talán legismertebb ikerpárja az anyafarkas által szoptatott Romulusz és Rémusz, akiknek Róma megalapítását tulajdonítják, de az ikrek a hindu mitológiából sem hiányoznak. A hindu istenségek, Rama és Sita ikergyermekeinek, akárcsak az európai kultúrkör halhatatlan ikreinek meglehetősen tragikus sors jutott, ami meg is alapozhatta, hogy a középkorban, a kereszténység térnyerése után az ikrekre szörnyszülöttekként tekintettek, istencsapást, sőt, a Sátán művét látták a puszta létezésükben is. A malőrért többnyire az anyákat okolták, az ikerszülés akár még a boszorkányság vádjával is fenyegethetett.

1916. #62665 Fotó: Fortepan / Veszprém Megyei Levéltár / Klauszer
1904. #150084 Fotó: Fortepan / Barna Imre

A felvilágosodás időszaka, azon belül is a modern orvostudomány kialakulása és kezdte felszámolni az ikrekkel szembeni gyanakvást. Charles Darwin evolúcióról alkotott elmélete nyomán az unokatestvére, Francis Galton brit polihisztor cikkezett elsőként ikervizsgálatok alapján a genetikai meghatározottság és a környezeti behatások szerepéről, The History of Twins című munkájában. Ezzel Galton egy csapásra a szociáldarwinizmus atyjává avanzsált, az ikerkutatásoknak pedig évtizedekig tartó hagyománya lett.

1931. #60306 Fotó: Fortepan / Zsohár Zsuzsa
1938. #29614 Fotó: Fortepan / Kölcsey Ferenc Dunakeszi Városi Könyvtár / Petanovits fényképek

Kutatás és közösség

Az ikerkutatás hazai képviselőinek egyik legemblematikusabb alakja, Métneki Júlia biológus maga is iker. Kutatómunkája mellett Métneki az 1980-as években ikertalálkozókat is szervezett, amiből egy fotótörténetileg is jelentős projekt nőtt ki: Benkő Imre fotóriporter évtizedekig fotózott magyarországi ikreket, a felvételekből Ikrek címmel fotóesszé jelent meg 2008-ban.

A Maros partján Aradnál 1921-ben. #21135 Fotó: Fortepan / Del Medico Imre
1922. #131088 Fotó: Fortepan / Kármentő Éva

A Fortepan-archívumban fellelhető ikerportrék némelyikén – például az MTI fotósaként dolgozó Bauer Sándor 1958-as felvételén – inkább az ikerpár egyformasága, míg másokon, akárcsak Diane Arbus felvételén, a már az első pillantásra is szembetűnő különbözőségük a hangsúlyos. A legfeltűnőbb eltérések még a legfiatalabb portréalanyok esetében is többnyire a testvérek eltérő testtartásából, a habitusbeli különbségeiket sejtetni engedő viselkedésükből fakadnak.

A budapesti Postás Művelődési Központ udvarán 1958-ban. #110155 Fotó: Fortepan / Bauer Sándor
1961. #149099 Fotó: Fortepan / Album027

Az egypetéjű ikrek genetikailag sem egyformák

Bár az egypetéjű ikreknek nemcsak a személyisége, hanem az ujjlenyomata sem teljesen egyforma, sokáig mindezt – nem kis részben Galton munkájának is köszönhetően – az eltérő környezeti hatásokkal magyarázták. Az ujjbegyeken lévő barázdákat például a világ felfedezése közben megfogott tárgyak felülete is alakítja, éppúgy, ahogy a viselkedést és a habitust is formálják a társas kapcsolatok. Az eltérések mögött sokáig nem is feltételezték a gének esetleges különbözőségét. Egy idén januárban a Nature Genetics szaklapban megjelent tanulmány éppen ezért számított tabudöntögetőnek: a szerzők bizonyítékot találtak arra, hogy mégsem teljesen egyforma az egypetéjű ikrek DNS-e.  

Az egypetéjű ikrek a méhen belüli fejlődésük során egyetlen megtermékenyített petesetjből alakulnak ki. Az osztódó petesejt a korai fejlődés egy pontján kettéválik, és a két embrió külön-külön fejlődik tovább. Csakhogy a magzattá fejlődő embriókban az egyedfejlődés igen korai szakaszában (is) pontmutációk alakulnak ki, amely eltéréseket az egyik iker hordozza a sejtjeiben, a másik viszont nem.

Kő András szerkesztő-riporter és a Vári ikrek a a Magyar Rádió stúdiójában 1963-ban. #190558 Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán
A Televarieté '74 című műsor felvétele az MTV stúdiójában. A tánckar mögött a Vári ikrek. #190892 Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

Az eltérés a vizsgálat szerint átlagosan 5 bázispárnyinak bizonyult. Az emberi DNS-t alkotó mintegy 3 milliárd bázispárnak ez ugyan az elenyésző töredéke, ugyanakkor a DNS a szervezet minden sejtjének a sejtmagjában megtalálható, a jelentéktelennek tűnő eltérést az ikrek akár minden sejtje hordozhatja. Az ikerkutatások tehát Galton óta egy eleve téves feltételezésből indultak ki. Emiatt túlbecsülhették a környezeti hatások jelentőségét, pedig meglehet, hogy bizonyos különbségekért a genetikai eltérések felelnek.

Írta: Balázs Zsuzsanna | Képszerkesztő: Virágvölgyi István

A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: https://hetifortepan.capacenter.hu/ikrek

Ha van olyan családi fotója, amit felajánlana a Fortepan számára, akkor írjon a fortepan@gmail.com e-mail címre!

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: email

Ezt a cikket Creative Commons Nevezd meg! – Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi (CC BY-ND 4.0) licensz alatt tesszük közzé, azaz forrásmegjelölés mellett szabadon átvehető, de nem átdolgozható (részletek a blog impresszumában.)

A cikkben szereplő képek teljes felbontású verzióját erről a linkről lehet egyben letölteni.

Észrevételeit a hetifortepan@capacenter.hu e-mail címre írhatja meg.