Két éve indult el a Capa Központ és a Fortepan szakmai partnerségében a Heti Fortepan blog, melynek hetente megjelenő bejegyzéseiben a Fortepan digitális fotóarchívumban található fényképeknek, illetve a képek adományozóinak és készítőinek a háttértörténetét szeretnénk elmesélni magyarul és majd egy éve már angolul is.
A Heti Fortepan cikksorozat részeit Creative Commons licensz alatt tesszük közzé, azaz szabadon újraközölhetők. A 24.hu is így publikálja írásainkat a kezdetektől, ezért juthatnak el tízezrekhez ezek az archív fotókhoz kapcsolódó érdekes sztorik. Most azt a 15 cikket osztjuk meg önökkel, amelyet az eddig megjelent több, mint 100 írásból a 24.hu olvasói legtöbben olvastak.
Kalandozzon képes cikkeink segítségével a XX. századon keresztül: a hiánygazdaságban kialakult alternatív divatként kádban koptatott farmertől, a korszerűnek kikiáltott mirelit ételeken keresztül a több, mint hat évtized után egy skóciai fészerből előkerült 1956-os forradalmi képekig.
Borzalom pasztell-színekben Egy náci könyvelő színes fényképei a łódźi gettóról
Sárga csillagot viselő nő és gyerekek a gettóban. #186200 Fotó: Fortepan / Album044 / Walter Genewein
1987-ben egy névtelen eladó 400 addig ismeretlen fényképet vitt be egy bécsi antikváriumba. A fotókon a világháború második legnagyobb gettójának színes felvételei, a lengyelországi Łódź szögesdrót mögötti zárt világa volt látható. A 200 ezer emberrel telezsúfolva nyomorgó, német nevén Litzmannstadt gettó hétköznapjai, ezúttal szép fakó színekben, a melleken sárga Dávid-csillaggal, vöröslő horogkeresztes zászlók alatt. Egy osztrák náci tisztségviselő, Walter Genewein képei a gettóról.
Írta: Kolozsi Ádám | Képszerkesztő: Virágvölgyi István
Egy kép minden kerületből A Pro Urbe Budapest díjas közösségi fotóarchívumból
A Római part a Népsziget felől, háttérben a Csúcshegy 1930 körül. #20259 Fotó: Fortepan
Fennállásának tizedik évfordulóján a Fortepan „Pro Urbe Budapest” díjat kapott a Fővárosi Közgyűléstől 2020. november 17-én. A jelölések többek között a II. és az V. kerületi polgármesterektől érkeztek – a Fortepan, mint a nemzeti emlékezet szívós építgetője úgy tűnik a fővárosi megosztottság csökkentéséhez is hozzájárulhat.
Baj van elvtársak, véletlenül 102%-ot kaptunk Kiüresített országgyűlési választások az államszocializmusban
1958. #119083 Fotó: Fortepan / FSZEK Budapest Gyűjtemény / Sándor György
Választási népnevelők, a saját szüleiket felügyelő úttörők, utcabál és békeverseny a szavazás előtt: az ötvenes években úgy is totális mozgósítás zajlott a választások előtt, hogy az eredménynek nem volt semmi tétje. Kádár alatt inkább már puritán kampányok mentek, de a 99 százalékos eredmények így is garantáltak voltak. De mi történik, ha az állampárt nem figyel eléggé, és túlnyeri magát?
Írta: Kolozsi Ádám | Képszerkesztő: Virágvölgyi István
Pilisi csillagok A legnépszerűbb magyar film, az Egri csillagok forgatása
Az egri vár kicsinyített mása előtt az Egri csillagok című film forgatásakor Pilisborosjenőn 1968-ban. #207678 Fotó: Fortepan / FŐFOTÓ
Ha a kék turistajelzésen indulunk el Pilisborosjenőtől a Nagykevély alatt, és elhaladunk a kálvária, majd a különös formájú Teve-szikla mellett, egészen meglepő látnivaló tárul elénk. Egy várrom. Ott, ahol semmi keresnivalója nem lenne, hiszen hadászati célja nincs, láthatóan védhetetlen helyre és módon épült. Hiába keresnénk a történelemkönyvekben is. Ez az egri vár másolatának romja, melyet az 1968-ban bemutatott legendás film, az Egri csillagok díszletéül húztak fel. A Fortepan gyűjteménye jó néhány, a forgatáson készült fényképpel gazdagodott, ezekből válogattunk.
Írta: Zubreczki Dávid | Képszerkesztő: Virágvölgyi István
Szociális telepek liliputi birtokai, elegáns parkok a budai villák körül, hétvégi telkek a domboldalon. A lehetőségeik mások voltak ugyan, de a különböző kertek művelői egy valamiben hasonlítottak egymásra: el sem tudták képzelni az életüket a gondosan körbekerített birodalmuk nélkül. Derűs is a kerti fotók szinte minden szereplőjének az arca – még akkor is, ha már tízedszer kellett megtölteniük a nehéz locsolókannát, vagy épp most cipelték fel a pincéből a vederben a gránátalmát.
Írta: Lukács Zsolt | Képszerkesztő: Virágvölgyi István
A boldogság apró kommunista harcosai Gyermekvállalás a szocializmusban
#74328 Fotó: Fortepan / Semmelweis Egyetem Levéltára
A szocialista pártpolitikában a nők és gyermekek helyzete, illetve a gyermekvállalásra buzdítás kiemelt figyelmet kapott, egyrészt mivel a szebb jövő igéretével kecsegtető ideológiában ennek a szép jövőnek letéteményesei a gyerekek voltak, másrészt viszont az ígért, csodálatos gazdaságfejlődéshez szükség volt munkaerő-utánpótlásra. A gyerekek így egyszerre voltak a boldogság forrásai, az „élet értelme” és apró kommunista harcosok. Gyereknap apropóján visszatekintettünk, hogy milyen volt ebben a kettősségben megszületni, csecsemőnek lenni Magyarországon.
Írta: Csonka Anna | Képszerkesztő: Virágvölgyi István
Az ellenállók divatja Kádban koptatott farmer, tarisznya, Alföldi papucs, csak ne a konfekció!
Balra Kilián János, a Modell „S” punkzenekar gitárosa 1982-ben. #125258 Fotó: Fortepan / Urbán Tamás
A divat akkor is a kedvenc beszédtémáink közé tartozott, amikor a merész álmokhoz – a nyugati vagy a mai viszonyokhoz képest – meglehetősen szerény lehetőségek társultak. De annak ellenére, vagy épp azért, mert alig lehetett valamit kapni, a hiánygazdaság éveiben készült fotók szereplői nem egyszer meglepnek bennünket stílusos és sajátos öltözékeikkel.
Írta: Lukács Zsolt | Képszerkesztő: Virágvölgyi István
Luxus a hegycsúcson Húsz szédítő év a galyatetői nagyszállóban
A galyatetői nagyszálló teraszán 1941-ben. #134751 Fotó: Fortepan / Album021
A „magyar Semering” ünnepelt, új üdülőházától az élmunkások földi mennyországáig. Hamisítatlan huszadik századi történet az ország legmagasabb, állandóan lakott pontjáról, ahol az 1930-as évek luxusberuházását néhány évvel megnyitása után szemrebbenés nélkül tette magáévá az új rendszer az 1950-es évekre.
Írta: Lukács Zsolt | Képszerkesztő: Virágvölgyi István
Egy brit kamra kincsei Skóciai fészerből kerültek elő eddig ismeretlen 1956-os sajtófotók
#256843 Fotó: Fortepan / Peter Isaac
Néhány hónappal ezelőtt az ’56-os forradalom eddig ismeretlen fényképei bukkantak elő egy skóciai fészerből. A fekete-fehér képeket a The Manchester Guardian brit napilap Magyarországra küldött fotósa, Peter Isaac készítette 1956 novemberének első napjaiban Budapesten és az osztrák–magyar határon, de azokat feltehetően soha nem publikálták. Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének 64., újratemetésük 33. évfordulója alkalmából közöljük a halottak, a menekülők és a romok között újrakezdeni akarók fényképeit: 1956 a Fortepanon, ahogy még nem láttuk.
Írta: Kolozsi Ádám | Képszerkesztő: Virágvölgyi István
Tíz megfejtés Saját nagyszüleit ismerte fel a Fortepan fotóján a Kossuth-díjas építész
A kőszegi Posta előtt az 1970-es évek közepén. #194311 Fotó: Fortepan / Gábor Viktor
2020 karácsonya előtt arra kértük az olvasókat, hogy segítsenek nekünk: 15 helyről mutattunk 17 olyan fényképet, amelynek nem ismertük a helyszínét vagy a történetét. Néhány hét után örömmel jelenthettük, hogy tízzel kevesebb az olyan Fortepan-fotók száma, amelyekről semmit nem tudunk.
Írta: Zubreczki Dávid | Képszerkesztő: Virágvölgyi István
Kenyerünk java Az aratóünnepek gyors átpolitizálódása
Aratók egy Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth cséplőgép és tüzesgép mellett 1910-ben. #8992 Fotó: Fortepan
„Ha velünk leszel, ilyet eszel!” – hirdette a Kisgazdapárt a háború után a kenyér transzparensével a programját, ahogy a többi párt is azon versengett, hogy melyikük hogy áll bele az „új kenyér ünnepébe”. Augusztus 20. jelentésének átalakítása leginkább a kommunista propagandával forrt össze, de a kenyér ünnepét nem ők találták ki, és az ünnep hatalmi felhasználásának is keresztény-konzervatív előképei voltak. A búza–magvetés–aratás, és a kenyér–élet–bőség keresztény eredetű jelképeit azonban a kommunista politika is igyekezett maximálisan kisajátítani és a maga javára fordítani. Rákosi Mátyás híres kalászmorzsolgatós fotója úgy égett bele a hazai politikai ikonográfiába és a kollektív emlékezetbe, mint a kopár szik sarja a hatodik órán már nagyon másfelé ácsingózó tikkadt gyerekfejekbe.
Írta: Kolozsi Ádám | Képszerkesztő: Virágvölgyi István
A Magyarország – Anglia (7:1) labdarúgó mérkőzés közönsége a Népstadionban 1954. május 23-án. #18069 Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr
A kortárs filozófia az elmúlt húsz évben fedezte fel a testet. Ez mindjárt felveti a kérdést, hogy lehet a testet felfedezni. Talán nem volt mindig velünk, a nehézkességeivel és könnyedségeivel, az éhségével és a fájdalmával, már évezredek óta? Éppenséggel velünk volt, de letagadtuk…
Írta: Babarczy Eszter | Képszerkesztő: Virágvölgyi István
Egy svájci fotós képei a forradalomról Jack Metzger eddig ismeretlen 1956-os képei Budapestről, Győrből és Svájcból
Három harcos a József körút 82. előtt a Práter utca sarka után a Corvin köz felé nézve. #197791 Fotó: Fortepan / ETH Zürich / Comet Photo AG / Jack Metzger
1956 október végén konvojban érkeztek Hegyeshalomhoz a nyugati újságírók, hogy átlépjenek az éppen széthúzott vasfüggönyön, és tudósítsanak a magyar felkelésről. Így jött át egy svájci fotós, Jack Metzger is, aki a következő napokban Győrtől Budapestig fotózott gyászt, hősiességet, mámort és vagányságot. A forradalom ismeretlen képei: Metzger 1956-os felvételei most először Magyarországon, a Fortepanon.
Írta: Kolozsi Ádám | Képszerkesztő: Virágvölgyi István
„Korszerű” táplálkozás Így reformálta meg a szocialista élelmiszeripar a mindennapi életünk
#206605 Fotó: Fortepan / Főfotó
A huszadik század második felében az egész világon megváltozott a táplálkozás: újfajta félkész és konyhakész, fagyasztott és tartósított élelmiszerek jelentek meg, amelyek teljesen átalakították az életünket. Míg nyugaton a termelést és a kereskedelmet tették még jövedelmezőbbé az új technológiák, a keleti blokkban a tökéletesen előre tervezhető szocialista gazdaság és a szabványosítható mindennapok ígéretét hozták el. Az élelmiszeripari forradalom a hétköznapi életünkre is hatással volt: az önkiszolgáló éttermek mellett megjelentek az önkiszolgáló boltok, sőt a teljesen automata Közértek is. Új háztartási gépek kerültek a lakásokba, miközben a kamra szinte teljesen eltűnt belőle, a konyha pedig egészen kicsire zsugorodott. Az akkor bevezetett újítások közt van olyan, amelyet ma már annyira megszoktunk, hogy szinte el sem tudjuk képzelni az életet nélkülük, míg mások teljesen zsákutcának bizonyultak.
Írta: Zubreczki Dávid | Képszerkesztő: Virágvölgyi István
Az első ápolónői tanfolyam végzős hallgatói 1924-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem (ma Semmelweis Egyetem) Sebészeti Klinikájának előadótermében. Elöl jobbról a harmadik Verebély Tibor, a klinika igazgatója, mellette ifj. Bókay János gyermekgyógyász, egyetemi tanár. #74466 Fotó: Fortepan / Semmelweis Egyetem Levéltára
Hogy került az óceánon elsőként átrepült magyar gép a felcsúti kukoricásba, ki karambolozott a legelső budapesti villamossal, és mikor festették az első turistajelzéseket a mátrai erdők fáira? Az unásig ismert, híres „elsők” mellett akadnak szép számmal olyanok is, akik és amelyek érthetetlenül feledésbe merültek.
Írta: Lukács Zsolt | Képszerkesztő: Virágvölgyi István
A Heti Fortepan blogról a cikksorozat 2020. szeptemberi indulásakor megjelent első posztban olvashat bővebben. A blog angol nyelvű verziónák indulásáról pedig itt adtunk hírt.
Összeállította: Tamási Miklós és Virágvölgyi István