in adományozóinkról és szerzőinkről Heti Fortepan cikkek

Víkendház a Dunánál – Cs. Horváth Lilian népies nyaralója Surányban

on

Saját kis ház a szigeten, ahonnan akár hajóval is be lehet járni a városba, tervezgetni, előre beleszeretni, kincsekkel berendezni és belakni: nagy büszkeség volt ez egy fiatal tanárnőnek a harmincas évek Budapestjén. Cs. Horváth Lilian a legjobb barátnőjével összefogva vett telket 1937-ben Surányban, a Szentendrei-sziget akkor kialakított új nyaralótelepén a Duna mellett. A surányi telep egyik legszebbjének számító kis ház ma is a családé: a nyaralóépítészet és a népi kultúra iránti polgári rajongás 31 négyzetméteren.

Tovább

in Heti Fortepan cikkek olvasói levelek

„Ők a nagyszüleim!” – Nagy ráismerések a Fortepannak küldött olvasói levelekben

on

Időről időre megmelengeti minden Fortepan szerkesztő szívét, amikor valaki klaviatúrát ragad és megírja egy Fortepan fotó történetét vagy éppen azt, hogy az egyik fényképen ráismert egy rokonára, barátjára, volt osztálytársára. Ezek az üzenetek jó visszaigazolásai annak, hogy ezekért a felismerésekért (és még sok másért is) érdemes archív fotókkal foglalkozni. Az elmúlt időszak Fortepannak címzett olvasói leveleiből, Facebook kommentjeiből válogattunk tizet.

Tovább

in Heti Fortepan cikkek

Mezőgazdaság a fővárosban – Kótya-vetye és grillcsirkézés az országos mezőgazdasági vásárokon

on

A vásárok rengeteget változtak az elmúlt néhány ezer évben, de abban talán egy sem volt kivétel, hogy összekapcsolták az üzletkötést a szórakozással. A modern vásárok története is vagy kétszáz éve kezdődött, de a hagyománnyal a huszadik században sem szakítottak. A Fortepanról ezúttal az egyik legismertebb szakkiállítás, az országos mezőgazdasági vásár képeiből válogattunk. A neve sokat változott az idők alatt, mint ahogy a rendezvényen megjelenő állatok, gépek, épületek és politikusok is. Sok minden azonban szinte a kezdetek óta ugyanolyan, némelyik fotóról talán meg se mondanák, mikor készült.

Tovább

in Heti Fortepan cikkek szakértői szövegek

Magnetikus közterület, avagy a kereskedés tűrt hiányától az utcai csempészeten át a személyiségseftig

on

A második világháború alatt és közvetlenül utána a kereskedés egyre burjánzóbb jogtalan formái teljesen abszurddá tették a modern ember célracionális viselkedését, a tömegesen előforduló em-beri tragédiák közvetlen közelében pedig nem volt kirívó az illegális haszonszerzés sem. Budapes-ten az engedély nélküli utcai árusítást az 1940-es évek végén a fővárosi politikusok „illegális köz-terület-foglalásnak” titulálták, a hatalmi narratíva azonban kikerülte, hogy mi lehetett az árusok sikeres eladásainak az oka. Az alábbi fényképeken látható személyek nem kényszerültek az utcát ténylegesen elfoglalni vagy éppen a potenciális vásárlókat nógatni, a vevők sokkal inkább mág-nesként vonzódtak a portéka megvillantása után az alább részletezett, magnetikus helyszínekhez. Bezsenyi Tamás kriminológus írása.

Tovább