in Heti Fortepan cikkek szerzői írások

Amikor nem fényképezünk – Barnás Ferenc írása Fortepan képek apropóján

on

Amikor nagy bajban vagyunk, legtöbben nem vesszük kezünkbe a kamerát. Nem rögzítjük a fájdalmat, a szenvedést, a félelem keltette iszonyatot az arcon, hogy a szélsőséges eseteket ne is említsük. Az élet sötétebbik oldalát nem szívesen nézzük. Ha mégis elénk tárul, elfordítjuk a fejünk, lesütjük a szemünk. Ha nem látjuk, akkor nincs. A lelki nyugalmunkat ne zavarják meg! Épp elég problémánk van. A problémáinkat ne tetézzük. Egyébként is félünk az olyan felvételektől, amelyeken a „csúnya”, a rút, a rettenet, az elborzasztó a meghatározó vizuális elem.

Tovább

in Heti Fortepan cikkek

Utószezon a síközpontban – A lábszánkó, a síparadicsom és a klímaváltozás

on

Elsőként a haladó szelleműek pattantak sílécre, majd a divatnak és a társasági szokásoknak megfelelni vágyók. Végül a dolgozók tömegei, akik azelőtt nem is gondolhattak a drága felszerelésekre. A síelésről azt tartják, hogy a testedzés mellett segít a kiegyensúlyozott kedély- és idegállapot elérésében is – ez a múlt században mindenkinek a javára válhatott… Hó viszont évről évre kevesebb esett.

Tovább

in Heti Fortepan cikkek

Lánynevelés a 20. században – Tanultak, hogy jobb feleségek és családanyák legyenek

on

A Mária Terézia uralkodása alatt már megfogalmazott, de csak a 19. század második felében törvénybe iktatott általános tankötelezettség a gyakorlatban még hosszú ideig csak részeredményeket produkált: a 20. század elején a nők kétharmada még írástudatlan volt. Bár a múlt század első évtizedeiben ezt sikerült szinte teljesen felszámolni, a lányok és fiúk nemi sztereotípiák szerinti iskolai nevelése azonban még a koedukált oktatás 1960-as évekbeli bevezetése után is általános maradt.

Tovább

in Heti Fortepan cikkek

Vörös csillagok mindenütt – Amikor egy kommunista jelkép a mindennapjaink része volt

on

A vörös csillag mára ugyan teljesen eltűnt a közterekről, de a múlt század második felének egyik legmeghatározóbb jelképe volt Magyarországon. Az 1919-es tanácsköztársaság idején kaphattunk belőle már egy kis ízelítőt, de igazán csak a második világháborúval érkező, és a rendszerváltásig tartó szovjet megszállás alatt vált mindennapjaink részéve. Ott volt az utcákon, a háztetőkön, közintézményekben, járműveinken, iskoláinkban, munkahelyünkön, de még a zsebünkben is: a személyi igazolványunkon vagy épp a pénztárcánkban csörgő forintokon is.

Tovább