Így duzzasztotta többezresre Pétfürdőt a műtrágyagyár /// Egy kis dunántúli falu egyszintes parasztházakkal és poros utakkal, mezőkkel és legelőkkel, alig több mint kétszáz lakossal. Így nézett ki Pétfürdő a huszadik század elején, amíg 1930-ban az addig lassan csordogáló idő egy csapásra fel nem gyorsult: ide építették a Péti Nitrogén Műtrágyagyárat és a Magyar Ammóniagyárat. Majd munkásfalut, uszodát, kultúrházat és templomot húztak fel az idesereglő dolgozók ezreinek.
Címke falu
Budapesti kacsaúsztató
Falusias élet a nagyvárosban /// Budapest ma több mint kétszáz városrészből áll. Legtöbbjüket a folyamatosan növekvő főváros maga termelte ki, akár a központhoz közvetlenül kapcsolódó városias negyedekről, akár az új parcellázású kertvárosokról, nyaralónegyedekre gondolunk. Ugyanakkor nem csak zöldmezősen terjeszkedett a metropolisz, hanem mint egy kisgömböc, olyan településeket is magába olvasztott, amelyek korábban önálló életet éltek. Ezek egy része szinte változatlan formában őrizte évszázadokkal korábbi faluképét, mint Cinkota, Pesthidegkút, Békásmegyer vagy Soroksár. Többségük 1950-ben, Nagy-Budapest megszületésekor lett a főváros része. Ám a falvak beszippantása valójában már korábban elkezdődött.