Kibelezett gyárcsarnokot, bontás előtt álló minisztériumi épületet, évek óta bezárt bisztrók belső terét fotózzák végig a Kiscelli Múzeum virtuális leletmentői. A főleg a hetvenes-nyolcvanas évek megmaradt emlékeire fókuszáló munka célja, hogy dokumentálják azokat a művészettörténeti szempontból értékes építészeti és belsőépítészeti alkotásokat, amelyek néhány év múlva talán nyomtalanul eltűnnek majd. Sokuk már csak itt, a virtuális múzeumban létezik.
Címke Zubreczki Dávid cikkei
Ami Londonnak a piros telefonfülke, az nekünk a piros pad – A városi padok története
A piros pad – amit félhivatalosan „városligetinek” is neveznek – számos magyar város jellegzetes eleme. Elsősorban persze Budapesté, de találkozunk vele a Balaton partján épp úgy, mint a Duna-kanyarban. Sokaknak egy letűnt kor, a szocializmus, sőt, ha úgy tetszik az elmaradottság jelképe. Másoknak a nosztalgia miatt fontos, megint mások úgy látják, hogy tökéletes dizájntárgyak, amelyek identitásunk részei. Pedig épp úgy lehetnének utcai szimbólumaink, mint Londonnak a telefonfülkék, Rómának a robogók vagy a kelet-német városoknak a lámpaemberkék. Azzal a nagy különbséggel, hogy a mi padjaink ma is pont ugyanúgy használhatók, mint egy évszázada, nem kell őket korszerűsíteni, új funkciót találni nekik – még csak ideológia sem fűződik hozzájuk, hiszen gyakorlatilag népművészeti alkotásként születtek meg a két világháború között.
Középkori legendák, modern építészeti csodák – Templomok, kápolnák, zsinagógák a Balaton körül
Eszünkbe jut-e boglári strandra terelgetve a gyerekeket, kezünkben a felfújt úszójátékokkal, hogy a magyar vidék első Bauhaus stílusú temploma mellett haladunk el, amely egy poros dunántúli kisfaluba a világ legmenőbb építészetét hozta el? Hát amikor egy menő badacsonyi pincészet borait körbekörbézzük a pohárral, hogy „megillatoljuk”, vagy valami egészen vacak lőrét iszunk egy parti pavilonsor talponállójában, akkor feldereng-e, hogy mitől is védték a szőlőt a Szent Donát-kápolnák? Hát hekket csipegetve felidézzük-e a bajba került balatoni halászok különös fogadalmát? A tó környékének rengeteg arca van. Az egyik legizgalmasabbat a templomai, zsinagógái mutatják meg nekünk. Zubreczki Dávid, a most megjelent Templomséták a Balaton körül című könyv szerzőjének írása.
Összekötnek és átformálnak – Budapestet a hídjai alakították mai képére
Budapest történetét gyönyörűen kilehet olvasni a hídjaiból. Ahogy fejlődött, növekedett a város, úgy jelentek meg az újabb és újabb kapcsolatok a Duna két partja között. Minden hozzájuk kötődő esemény – legyen az rombolás, újjáépítés, elhanyagolás, megújulás vagy akár csak a forgalmi rend változása – indikátora annak, mi történik éppen a fővárosban. Ám ezek a mérnöki alkotások nem csak következményei Pest és Buda fejlődésének, de időről időre motorjai is annak. Egy új híd nem csak kielégítette a szükségleteket, de jókora területeken át is alakította utána a várost. Ennek a bemutatásához válogattunk képeket a Fortepan archívumából, annak apropóján, hogy a héten megnyílt Budapest Főváros Levéltárában a Budapest – a város és hídjai című kiállítás.
Tűzfalak és grundok városa – Így kapott új arcot Budapest a háború után
A második világháborút követő évtizedekben gyökeresen megváltozott az utcák képe Budapesten. Nem csak az ostrom pusztításai és az azt követő helyreállítások miatt. Nem is csak a szovjet megszállás és a néhány év alatt megszilárdult kommunista diktatúra miatt. Persze ezek is alaposan rajta hagyták nyomukat településképen, mint ahogy a technika fejlődése és a város rohamos növekedése is. Számos egyértelmű változásról esett már szó korábban a Heti Fortepanban, elég csak az alul- és felüljárók elterjedésére, a vörös csillagok megjelenésére vagy épp a Budapestbe olvadt falvak eltűnésére gondolni. Ugyanakkor a Fővárosi Tanács VB Városrendezési és Építészeti Osztályának fényképeit böngészve – melyek Budapest Főváros Levéltárának jóvoltából kerültek a Fortepan gyűjteményébe –, nem csak ezekre találunk példákat. Ezek a fényképek szenvtelenül dokumentálják az utcaképeket egy-egy városrendezési beavatkozás előtt vagy után, melyekből pontosan kirajzolódik, hogyan és mennyit változott a budapesti utcakép az ötvenes, a hatvanas és a hetvenes években. Az alábbiakban ezekből válogattunk néhány szemléletes példát a város átalakulására, kiegészítve néhány más forrásból származó fényképpel.