Egy Steyr Pécsett 1931-ben, amelynek felépítményt a Varga Gyula Autókarosszéria- és Kocsigyár készítette. #133593 Fotó: Fortepan / Dr. Varga Csaba

Nemzetközi nagyvállalkozóból teherautósofőr

A pécsi Varga Gyula Kocsigyár története a hintógyártástól az államosításig

A pécsi vállalkozócsalád generációkon keresztül, vetélytársait messze túlszárnyalva, a kor változó igényeit kiváló érzékkel követve hatalmas, nemzetközileg is ismert vállalkozást épített, majd az állami megrendelésekben is dúskáló cég az államszocializmus éveiben egyetlen szempillantás alatt elúszott, a tulajdonosa pedig azzal kereste a betevőt, hogy Rákosi elvtárs üdülését hókotrással biztosította.

„Amikor Rákosi elvtárs vagy nagyrabecsült Kodály Zoltán Galyatetőn nyaralt, őket nem túlzottan érdekelte, hogy egyméteres vagy ötméteres hó esik. Akkor az ország nagy központja ezt a teherautót apámmal együtt rendelte fel, hogy teljes szezonon keresztül ők mozdítsák meg a havat, mert más jármű nem bírt velük. Több karácsony történt, hogy édesapám nem volt velünk, mert hónapokig ott tartózkodott. De végtére egy megbékélt ember lesz, visszatért a könyveihez… – mesélt gyerekkori emlékeiről nemrégiben dr. Varga Csaba jogfilozófus a Pécs Aktuál podcastjében

A pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma 47. Szent László Cserkészcsapata táborozáson 1924-ben. Varga Gyula a baloldali szélső sor legvége előtt. #150551 Fotó: Fortepan / Dr. Varga Csaba

A szomorú gyerekkori történetet felidéző jogtudós a Fortepan gyűjteménynek adományozott kétszáznyolcvan családi képe az archívum pécsi anyagának mintegy ötödét jelenti. Az egykor a karácsonyi vacsorákról az (akkor még kis Csabának) hiányzó, teherautósofőrként dolgozó Varga Gyula története nem csupán egy a hagyományos, és az államszocializmusban korántsem szokatlan családi történetek közül. A Varga család élete a város iparával is szorosan összefonódott. 

Céhlegényből hintógyáros

A Varga család neve generációkra visszamenően igen jól csengett a Baranya vármegyei nagyvárosban: a kommunizmusban Galyatetőn a havat kotró, és a családi körből emiatt még a karácsonyi ünnepek alatt is hiányzó Varga Gyula nagypapája a 19. század végén még egy Somogy megyei kovácsműhelyben tanulta ki a mesterség minden csínját-bínját. Ám a fia, idősebb Varga Gyula nem érte be a kisvállalkozói léttel. Miután apja kovácsműhelyében megszerezte a segédlevelét, céhlegényként a nyakába vette Európát. Bejárta Ausztriát és Észak-Olaszországot, és az egyik legjelentősebb hazai hintógyáros, Zupka Lajos pesti cégénél helyezkedett el. 

Steyr típusú személygépkocsik karosszéria építésére várva Pécsen, Varga Gyula Autókarosszéria- és Kocsigyárában 1925-ben. #150554 Fotó: Fortepan / Dr. Varga Csaba

Hat év után művezetővé nevezték ki, majd 1894-ben Pécsre költözött és elindította a saját üzemét. A névadással nem bíbelődött sokat, a céget Varga Gyula Kocsigyárként jegyezték be. A kezdetben hintógyártással foglalkozó cég gyorsan fejlődött, idővel Montenegróban és Boszniában is értékesítettek. Varga Gyula mintatermékével elnyerte az Osztrák-Magyar Monarchia csomaghordó postakocsijainak gyártási jogát, később a Magyar Királyi Posta Kincstár is a pécsi családi vállalkozást bízta meg az ország huszonkilenc vármegyéjében szolgáló zöld postakocsik gyártásával. Az itt készült kocsikat maguk szervizelték, évente több, mint száz kocsit gyártottak

Felépítmény elkészítésére váró MÁVAG–Mercedes-Benz alváz és a megrendelője 1929-ben. #133581 Fotó: Fortepan / Dr. Varga Csaba

A modern átállás: a robbanómotor

A két világháború között az autóipar technológiai forradalma és demokratizálódása egy sor új kihívás elé állította a pécsi családi vállalkozást. A karácsonyi ünnepekről az 1950-es években rendszeresen hiányzó Varga édesapja felismerte az új piaci lehetőségeket és vállalatával a típuskocsik 1940-es évekbeli megjelenéséig alvázakra gyártott karosszériákat. Az alapot nemcsak magyar, hanem például amerikai cégek is szállították, így a MÁVAG mellett az Avant, a Chevrolet és a Ford alvázaihoz is készült Vargáéknál karosszéria. 

Varga Gyula a Mecseken 1937-ben. #133579 Fotó: Fortepan / Dr. Varga Csaba

Az 1926-tól Varga Gyula Autókarosszéria- és Kocsigyár néven futó vállalat új, nagyobb telepre költözött, a pécsi vasútállomás közelsége gördülékenyebbé tette az alvázak beszállítását. Az új épületben egy-két bemutatóterem is helyet kapott a zárt gépműhely és az üzlethelyiség mellett.  A pécsi Varga Gyula ekkor már a Mercedes, később az Opel, a BMW és a DKW, valamint az osztrák Seyr márkaképviseletét is ellátta. Az ország első vidéki benzinkútja is a gyár területén kezdte meg a működését 1926-ban, nyilvános töltőállomásként. 

A Varga Gyula Autókarosszéria- és Kocsigyár Pécsen, a Rákóczi út 34. alatt 1939-ben, ahol 1921 óta működött. #150694 Fotó: Fortepan / Dr. Varga Csaba
A háttérben egy REX benzinkút a gyár udvarán 1927-ben. #133582 Fotó: Fortepan / Dr. Varga Csaba

A somogyi céhlegényből Pécsett autógyártó nagytőkéssé vált Varga fia, az 1906-ban született ifjabb Varga Gyula már gimnazistaként is besegített a cég működtetésébe. A Műegyetemi tanulmányait apja egészségromlása miatt idejekorán abbahagyni kényszerült. Ifjabb Varga Zupka Lajos és Misura Mihály autókarosszéria-gyártó cégénél és a Magyar Steyr Automobil Rt.-nél szerezte meg gyakorlati tudását. Kocsigyártó segédlevelével a zsebében 1926-ban tért haza Pécsre. 

Ifjabb Varga Gyula már nemcsak autómobilokat, hanem városi buszokat is gyártott, köztük – Feuerstahler Viktor szederkényi vállalkozó megrendelésére „a magyar vidék legnagyobb buszát”. Az első és másodosztályú részleggel felszerelt,  60 férőhelyes busz azonban csak egy-két évig üzemelhetett, elsősorban azért, mert túlságosan sokat fogyasztott. 

A „magyar vidék legnagyobb busza” a pécsi Indóház téren 1928-ban. Felépítményét Feuerstahler Viktor (Szederkény) megrendelésére a Varga Gyula Autókarosszéria- és Kocsigyár készítette MÁVAG–Mercedes-Benz alvázra. #133576 Fotó: Fortepan / Dr. Varga Csaba

Az 1930-as évek egész világot megrengető gazdasági válsága a pécsi Varga-féle céget sem hagyta érintetlenül, de a vállalat átvészelte a nehézségeket és a ’30-as évek második felében ismét növekvő pályára állt. Az ifjabb Varga közben a cég mellett családot is épített: 1936-ban elvette apja kollégájának és barátjának lányát, Armbrust Évát, akinek családja ugyancsak hintógyárat működtetetett Győrött. Igaz, az Armbrust-család győri cégének nem sikerült megugrania azt, amit a pécsi Vargáéknak igen: a győri cég nem állt át az autókarosszéria-építésre. 

A berlini olimpiai lánggal Dukesz Mária fut az Országzászló felé a győri Szent István (Vilmos Császár) úton 1936-ban, háttérben a Fehérhajó Szálloda. #150641 Fotó: Fortepan / Dr. Varga Csaba
Középiskolás diák versenyúszók a győri Mosoni-Duna strandjánál 1931-ben. Armbrust Éva középütt fekete öves fehér dresszben. Háttérben a Kossuth híd. #150578 Fotó: Fortepan / Dr. Varga Csaba
Varga Gyula és Armbrust Éva esküvőjekor a család és az eskető pap, Vértesi Frigyes egyetemi hitszónok 1936-ban. #150648 Fotó: Fortepan / Dr. Varga Csaba

Autógyártóból katona, majd földönfutó

A második világháború kirobbanása után, 1940-ben a motoros repülésben gyakorlott Vargát pilótaként vonultatták be a hadseregbe. Sólyom típusú, kétfedeles gépekkel repültek, melyeken a vezető kezelte a két fedélzeti fegyvert, míg a mögötte ülő felderítő tiszt fényképekkel és jegyzetekkel dokumentálta a bevonuló szárazföldi egységek előtti terepet. Egy alkalommal, amikor épp Délvidékre tartottak, Varga érzékelte, hogy a gép motorja kihagy, sokat veszített a sebességéből. A zuhanást csak úgy tudták elkerülni, hogy ellenséges területen hajtottak végre kényszerleszállást. Arra lettek figyelmesek, hogy hatalmas tömeg rohan feléjük. A repülőgépet bármi áron meg kellett védeniük, de mivel a fegyvereik nem voltak megtöltve, a fedélzeti géppuskát tervezték használni. Kiderült azonban, hogy a közeledő tömeg magyarokból áll, akik ujjongva üdvözölték a Magyar Királyság visszatérését. 

Fokker CVD felderítő repülőgép Mohácstól északra 1937-ben. #133497 Fotó: Fortepan / Dr. Varga Csaba
Varga Gyula légifotója a pécsi Szent Péter- és Szent Pál-székesegyházról 1937-ben, fent középen a Kikelet szálló. #150737 Fotó: Fortepan / Dr. Varga Csaba
Motoros sportrepülők, köztük balról a harmadik Varga Gyula 1934-ben. #150745 Fotó: Fortepan / Dr. Varga Csaba

A történet itt nem ért véget: a térségben rekedt ifjabb Varga némi kerülőutat követően megszervezte a térségben a nemzetőrséget és lefegyvereztette a rendezetlenül visszavonuló szerb csapatokat. Végül Borovóba vezényelték, ám a Sólyom gép, amivel repültek, balesetet szenvedett, és darabokban ért földet. Varga és a vele utazó felderítőtiszt csodával határos módon túlélték a balesetet.

Az 1941. április 24-én Borovónál felszállás után lezuhant F.261 jelzésű WM-21 Sólyom közelfelderítő repülőgép roncsa. #150803 Fotó: Fortepan / Dr. Varga Csaba
Sólyom repülőgép a magyar csapatok bevonulásának első évfordulóján tartott ünnepségen Bácsföldváron 1942-ben. Varga Gyula középütt jobbról, mellette a hadsereget képviselő légierő parancsnok. #150535 Fotó: Fortepan / Dr. Varga Csaba

Később a Szovjetunió ukrajnai nehézipari központjának repülőterére, Krivoj Rogba helyezték át Vargát, aki itt a katonai repülőgépek szervízeléséért, alkatrész- és üzemanyag-ellátásáért felelt. Egy szovjet bombatámadás következtében ismét, de ezúttal súlyosabban megsérült. Leszerelték és visszatérhetett Pécsre, csakhogy időközben a cégét hadiüzemmé nyilvánították.

Armbrust Éva, Varga Gyula felesége a családi DKW-vel rokoni társaságban a mohácsi kompon 1942-ben. #133514 Fotó: Fortepan / Dr. Varga Csaba
Varga Gyula három fiával, Gyuszival (szemüvegben), Leventével és Csabával (középen) az üzemben készült Märklin 00-ás villanyvasúttal berendezett terepasztallal 1944 karácsonyán. #133562 Fotó: Fortepan / Dr. Varga Csaba

A vállalat ugyan a harcok végeztével néhány évig visszatért normál működéséhez, de a kommunista hatalomátvétel során a céget, a telephelyen lévő összes berendezést, sőt, még a családi otthont is államosították. Az időközben három gyerekkel bővült családnak Pécs Meszesnek nevezett bányatelepi részén jelöltek ki egy lakást. Az ország egyik legnagyobb családi vállalkozójából, a Monarchia-szerte saját gyártású hintókkal és postakocsikkal kereskedő pécsi Vargából így lett a Rákosi Mátyás és Kodály Zoltán nyaralását biztosító teherautósofőr. Legfiatalabb fia, a jogfilozófus Csaba szerint, mint azt a már idézett podcastben elmesélte, mindez „a kommunizmus saját törvényei szerint is illegális, mert jogi státusza szerint ezt az üzemet másfél évvel később lehetett volna csak államosítani. Pécsi önkény, amit a minisztérium rendelt el, egy bizonyos Oszvald elvtárs, nagy előnye volt, hogy írni tudott, mert egy derék szabolcsi bányászember volt (…). Attól kezdve, hogy ő belépett, édesapám a fogasról a kalapját nem vehette fel, és történetesen nem a kabátjában volt a pénztárca, így a pénztárca is ott maradt.

Írta: Zachar Veronika | Szerkesztő: Balázs Zsuzsanna | Képszerkesztő: Virágvölgyi István

A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: https://hetifortepan.capacenter.hu/varga-gyula-kocsigyar

Ha van olyan családi fotója, amit felajánlana a Fortepan számára, akkor írjon a fortepan@gmail.com e-mail címre!

Ezt a cikket Creative Commons Nevezd meg! – Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi (CC BY-ND 4.0) licensz alatt tesszük közzé, azaz forrásmegjelölés mellett szabadon átvehető, de nem átdolgozható (részletek a blog impresszumában.)

A cikkben szereplő képek teljes felbontású verzióját erről a linkről lehet egyben letölteni.

Észrevételeit a hetifortepan@capacenter.hu e-mail címre írhatja meg.