#129279 Fotó: Fortepan / Dr. Horváth Miklós

Magyaros táboroztatás

Cserkészvilágtalálkozók Gödöllőn az 1930-as években

Főcserkészek, királyi hercegnők és kormányzók adták egymásnak a kilincset Gödöllő parkjaiban a ’30-as években: Magyarország két nagyszabású cserkész világtalálkozót is rendezett akkoriban, az egyiket épp 1939 nyarán. A fiatalok vidáman barátkoztak, a vezetők és a megfigyelők az eljövendő békéjének zálogát látták és ünnepelték bennük – majd néhány héttel később kitört a második világháború.

A múlt századfordulón táborokkal, kirándulásokkal, sportrendezvényekkel útjára indult cserkészmozgalom alapszabályának ez az első mondata: a cserkészet vallásos alapokon nyugvó, önkéntes, nem politikai ifjúságnevelő mozgalom. 1920-tól nagyszabású nemzetközi összejöveteleken is nevelték a fiatalok jellemét. A mozgalom alapítója, Robert Baden-Powell azért érezte fontosnak ezeket a világdzsemborikat, mert ott a világ legtávolabbi részein élő fiatalok is megismerkedhettek, barátkozhattak egymással – és reményei szerint így elkerülhető lett volna egy újabb háború…

A 4. Cserkész Világdzsembori 1933. augusztus 2. és 15. között, a gödöllői királyi kastély körüli parkokban, 54 ország 25-30 ezer cserkészének részvételével zajlott, a Hajrá Csodaszarvas csatakiáltás jegyében, mivel a rendezvény szimbóluma a magyarok csodaszarvasa lett. Egy világháború után, a nagy gazdasági világválság idején dzsemborit szervezni aligha lehetett kifizetődő vállalkozás, ha nem az ország népszerűsítése, Magyarország legjobb oldalának a bemutatása lett volna a cél. A minisztériumok és a vármegyék így elő is kerítették a rendezvényhez szükséges pénzt, Gödöllő körül tükörsima utak épültek, a parkokba pedig olyan tábor, amilyet cserkészek korábban még nem láttak.

#4453 Fotó: Fortepan
#163241 Fotó: Fortepan / Gödér Hajnal

Az előkészítő munkákban ezrek vettek részt, nyárra sportpálya és vendéglő, posta és cukrászda, valamint hatalmas üzletváros várta a résztvevőket és a látogatókat. A filmhíradókból a mozilátogatók megtudhatták, hogy a tábor területét behálózó 25 kilométer hosszú villanyvezeték, az éjjel világító ívlámpák rendszere cserkész-szakmunkások alkotása, akik a tábor vízvezeték rendszerének a kiépítésében is segítettek – ellenszolgáltatás nélkül. Pontosabban még ők fizettek, mert a világeseményt minden magyar cserkészfiúnak tábordíjjal kellett támogatnia.

Üzletváros a mai Táncsics Mihály út és Semmelweis Ignác utca közötti területen. #55912 Fotó: Fortepan / Magyar Bálint
A tábor térképe a Magyar Cserkész különszámából. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár

A fiúk épségére orvosok, tűzoltók és rendőrök vigyáztak, és komoly feladattal bírtak a tolmácsok. Az elsőként érkező magyar résztvevők (több mint 10 ezren), de az utánuk jövő külföldiek is népművészeti motívumokkal igyekeztek megkülönböztetni a sátraikat, azt szerették volna, hogy már távolról meg lehessen állapítani, milyen régióból érkeztek. A cseh küldöttség egy egész kárpáti falut húzott fel, a siófokiak egy balatoni halászfalut, és az egyik képen láthatjuk a nyírbátori templom mását is.

Nyírbátori harangláb #26711 Fotó: Fortepan
#55753 Fotó: Fortepan / Magyar Bálint

Mintha csak olimpia zajlott volna, a lapokban Hírek a jamboreeról rovatok futottak, és a tudósítók dicséretére legyen mondva, miután felsorolták az elvárt lózungokat, rengeteg apró, érdekes részletet villantottak fel a gigantikus tábor hétköznapjaiból. A hivatalos megnyitók és vizitek nyilván úgyis a tervek szerint lezajlottak, Teleki Pál, a Magyar Cserkészszövetség tiszteletbeli főcserkésze, a gödöllői találkozó parancsnoka mindent megszervezett, Lord Boden-Powell, a világ főcserkésze a megfelelő időben elfoglalta a magyar hímzésekkel és faragásokkal díszített sátrát, majd a fehér lován seregszemlét tartó Horthy Miklós kormányzóval együtt 1933. augusztus 2-án megnyitotta az eseményt.

A VII. nemzetközi cserkészkonferencia megnyitója a premontrei rendházban. Középen Teleki Pál korábbi és későbbi miniszterelnök, tőle balra Robert Baden-Powell, a cserkészet nemzetközi alapítója. Az elnöki asztalnál ül még Hubert S. Martin, a nemzetközi iroda igazgatója, Lord Hampton, valamint Svojsik cseh, Ebbe Liberath svéd és Bonstetten svájci főcserkészek. #202635 Fotó: Fortepan / Jóna Dávid

Maradjunk mi is a hétköznapoknál. A vetélkedés mindennél fontosabb volt. Melyik csapat tud gyorsabban sátrat állítani és kinek sikerül szebbre, ki a legjobb tornában, színházi előadásban, zenében, ügyességi vetélkedőben. Emellett hatalmas díszfelvonulások, bemutatók, tábortüzek, vetítések tarkították a programot, és teherautós kirándulásokat is szerveztek a fiúknak budapesti, kecskeméti, győri városnézésre. A kosztot jónak mondták, az első este például marhagulyás volt vacsorára csipetkével. És lehetett számítani különlegességekre is: a kecskeméti gazdák adományaként egyik nap több mázsa, celofánba csomagolt barack is érkezett.

#55754 Fotó: Fortepan / Magyar Bálint
#10855 Fotó: Fortepan / Mészöly Leonóra

Délutánonként, belépődíj ellenében a nagyérdemű is szétnézhetett a táborban. Teleki Pál már idejekorán azzal a kéréssel fordult a közönséghez, hogy csak erős, vastagtalpú cipőben és ernyővel felszerelkezve induljanak el otthonról, mert a sátrakba még zápor esetén sem szabad csak úgy beszaladgálni. És hogy a pesti, netán gödöllői humor ezúttal is rögtön működésbe lépett, azt jól példázza a következő párbeszéd. Nézők a dzsemborin: – Nézze, ez a Baden-Powell egészen ősz! – Na hallja?! A HÉV-vel jött ki…

#116022 Fotó: Fortepan / Koroknai-Tegez Ferenc
#116021 Fotó: Fortepan / Koroknai-Tegez Ferenc

Gödöllőn minden a dzsembori körül forgott. Az egész város a parkoknál kváncsiskodott, és egy ács ezt válaszolta egy riporternek: – Uram, sem Gödöllőn, sem a környékén nincs munkanélküli, bárcsak mindig dzsembori lenne. Pedig augusztus 15-én véget ért. A fiúk nagy örömére az üzletváros olcsón kiárusította a megmaradt csemegéket, majd begördültek a szállító teherautók.

A világtalálkozó résztvevői koszorúznak Budapesten, a Hősök emlékkövénél. #55752 Fotó: Fortepan / Magyar Bálint

A Keleti Újság szerzője azt remélte, hogy „amit elrontottak a háborús kárhozatba kergetett nemzedékek, azt most hivatva vannak helyreállítani a serdülő ifjak, akik ígéretei egy szebb jövendőnek”. Írta ezt a kolozsvári kiadású lap annak ellenére, hogy egy másik cikkéből kiderült: az utódállamok Gödöllőre tartó és onnan visszatérő cserkészcsapatainak kellemetlenségei támadtak a szokatlanul szigorú vámvizsgálatoknál…

Budapest, Kígyó utca, háttérben a Kossuth Lajos utca és a Belvárosi Ferences templom. #129282 Fotó: Fortepan / Dr. Horváth Miklós

De hol maradtak a lányok? A lányok, akik a cserkészet elindulásának első percétől követelték, hogy részt vehessenek a mozgalomban, és igen hamar sikerrel is jártak: az 1910-es, 1920-as években világszerte, így Magyarországon is megalakultak a cserkészlány-szövetségek. 1939. augusztus 1-jén pedig kezdetét vette a cserkészlányok első, Pax Ting elnevezésű világtáborozása – Gödöllőn.

#55846 Fotó: Fortepan / Magyar Bálint

A helyszínt nem utolsó sorban az 1933-as világdzsembori sikere miatt választották. A Pax Ting egy latin-angol összetétel, békegyűlést jelent. Ezúttal is az Erzsébet-park sporttelepén került sor a megnyitóra, ahol a cserkészleány-rendőrség irányított mindenkit a helyére, majd a kormányzó és a Magyar Leánycserkész Szövetség elnöke, Lindenmeyer Antónia beszéde, díszfelvonulás és népviseletes nemzeti bemutatók következtek.

Az esti világtábortüzet 4-5000 lány ülte körül, Magyarország összes városának, továbbá harminchárom országnak a képviselői. „Ausztráliából 18-an hajókáztak át a fél világon, közel másfél hónapos úton, (…) Dél-Afrikát három csokoládébarna kisleány képviseli, a legkisebb különítmény Ujzélandé, ahonnan ketten jöttek” – írta az Uj Magyarság lelkes tudósítója, Széfeddin Sefket bey, aki egy kedves jelenetet is megosztott olvasóival.

A Keleti pályaudvarra érkező finn csapat elé egy magyar kislány magasra tartott női fényképpel szaladt és ezt harsogta: Kerttu! Kerttu! „Pár pillanat múlva egy lenszőke, copfos leányfej jelent meg a vonat ablakában, a magasra tartott kép eredetije, s lelkesen sikongva kiáltotta vissza: Ilonka! Ilonka! A két kisleány már évek óta levelező viszonyban volt egymással. (…) túláradó örömmel ölelkeztek össze, el nem engedték egymás kezét egy percre sem.” De Gödöllőre érkezett Sybill svéd királyi hercegnő, a cserkészleány világszövetség vezetője és Anna főhercegnő, Magyarország főcserkésznője is, egymással szomszédos sátrakban tértek nyugovóra, és mindketten segítettek a főzés körül.

Finn cserkészlányok Gödöllőn #55848 Fotó: Fortepan / Magyar Bálint

A helyiek a karcsú angol lányok fegyelmezettségére, a franciák eleganciájára, a lengyelek hatalmas poggyászára emlékeztek, amiben könyvek, kézimunkák, csecsebecsék garmadája érkezett. A magyar lányok egyenruhája világosbarna, a külföldieké tengerészkék volt, őket csak a nyakkendőjük, a sapkájuk, a jelvényük különböztette meg egymástól.

A tábori hétköznapok a fiúkéihoz hasonlóan teltek. Reggeli cipőpucolás, a lobogók kijavítása, bemutatók, vetélkedők. Ruzitska Mária műfordító a helyszínről tudósította az Uj időket, és kapott el egy kedves mondatot: „Ma délben kukorica volt ebédre. A legtöbbje először evett kukoricát életében, de mindegyiknek nagyon ízlett. Az egyik kis norvég »szakácsnő« aggodalmasan mondta, hogy »kívül ezek a magok már megfőttek, de a belseje sehogysem akar megpuhulni«”.

#55840 Fotó: Fortepan / Magyar Bálint

Ruzitska azt még nem tudhatta, hogy néhány hét múlva elkezdődik a pusztító második világháború, ő még úgy érezte: „ők meg fogják menteni a világot. Hatezer egészséges anyapalánta és a többi sok-sok ezer, akinek a gondolatai most Londonból, Varsóból, Kassáról, Bermudából, Chamonixból, Máltából, Kenyából, Sidneyből, Jamaicából, Bombayből, Szegedről sóvárogva szállnak Gödöllőre, akik csak lélekben lehetnek itt, mert nem volt pénzük az utazásra, vagy mert szüleik aggódva olvasták a világpolitika híreit és nem merték őket elengedni! De mire az ő fiaik felnőnek, az örök béke áldott napja fog sütni a világ fölött. Az ember ezt a szilárd meggyőződést hozza haza a gödöllői táborból.”

Cikkünk megírásához az Arcanum Digitális Tudománytár mellett a cserkesz.hu, a godolloimuzeum.hu és a lexikon.katolikus.hu oldalai, írásai is segítségünkre voltak.

A Magyar Cserkészszövetség gyűjteménye a Gödöllői Városi Múzeum állandó kiállításán tekinthető meg, a könyvtáruk és védett levéltáruk pedig a Gödöllői Városi Könyvtárban kutatható. A városban a cserkész emlékhelyeket összekötő, tematikus gyalogtúrát is ajánlják, ami épp a múzeumtól indul, és a temetőben, gróf Teleki Pál sírjánál ér véget.

Írta: Lukács Zsolt | Képszerkesztő: Virágvölgyi István

A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: https://hetifortepan.capacenter.hu/magyaros-vilagtaboroztatas

Ha van olyan családi fotója, amit felajánlana a Fortepan számára, akkor írjon a fortepan@gmail.com e-mail címre!

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: email

Ezt a cikket Creative Commons Nevezd meg! – Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi (CC BY-ND 4.0) licensz alatt tesszük közzé, azaz forrásmegjelölés mellett szabadon átvehető, de nem átdolgozható (részletek a blog impresszumában.)

A cikkben szereplő képek teljes felbontású verzióját erről a linkről lehet egyben letölteni.

Észrevételeit a hetifortepan@capacenter.hu e-mail címre írhatja meg.