Az első ápolónői tanfolyam végzős hallgatói 1924-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem (ma Semmelweis Egyetem) Sebészeti Klinikájának előadótermében. Elöl jobbról a harmadik Verebély Tibor, a klinika igazgatója, mellette ifj. Bókay János gyermekgyógyász, egyetemi tanár. #74466 Fotó: Fortepan / Semmelweis Egyetem Levéltára

Az első lépések

A 20. század a rajtvonalon

Hogy került az óceánon elsőként átrepült magyar gép a felcsúti kukoricásba, ki karambolozott a legelső budapesti villamossal, és mikor festették az első turistajelzéseket a mátrai erdők fáira? Az unásig ismert, híres „elsők” mellett akadnak szép számmal olyanok is, akik és amelyek érthetetlenül feledésbe merültek.

A próbavillamos

A villamos őse 1879-ben indult első, néhány száz méteres útjára a berlini iparműkiállításon. A siker nagy, a fejlődés innentől kezdve feltartóztathatatlan volt, 1887. november 28-án Budapesten is elindult a „Nagykörúti villamos vasút”. Voltak támogatói és persze szkeptikusok is, az a nő, aki a megnyitó után négy nappal karambolozott a próbavillamossal, az utóbbiak táborát erősíthette. „A főváros legújabb csodája, a villamos vasút megvadította ma délelőtt egy tejárus asszony jámbor gebéjét (…) a vonat a Teréz-körut 17. előtt haladt el, mikor a tejárusnő eléje került egylovas kocsijával. Az elektromos kocsi elütötte a lovat, s a rázkódás következtében lebukott üléséről az asszony is, de csakhamar összeszedte magát, fölugrott a kocsira, s elhajtatott.” – írta a Budapesti Hírlap.

A Nagykörúti próbavillamos végállomása a Nyugati pályaudvar előtt 1887-ben. #24111 Fotó: Fortepan / Somlai Tibor
„Magyar karosszériáját készitette Glattfelder Dezső budapesti autókarosszéria gyáros. Volánnál: Vértes, mellette Cocron János, Helios munkatársa, Atkári István pneu szerelő.” #133336 Fotó: Fortepan / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Témagyűjtemény / Vértes Vilmos István gyűjteménye

Az első jelzett turistaút

Széky István alföldi volt ugyan, de tanárként Pesten, Gyöngyösön tevékenykedett, és nagyon sokat tett a túrázás, a Mátra népszerűsítéséért. Szerzőtársaival ő írta az első fényképekkel illusztrált mátrai és gyöngyösi úti kalauzt 1909-ben, és már ekkor Széky István-útként emlegették a kirándulók az általa ajánlott túraútvonalat. S hogy mi is volt ez? A századfordulón Széky kollégáival és diákjaival együtt festette fel egy Mátrafüredről észak felé induló, könnyen bejárható, mégis vadregényes erdei út jelzéseit, nagy piros sávokat, és ezt az utat később hivatalosan is róla nevezték el.

A Széky István út Mátrafüred közelében, a Mátra első jelzett turistaútja, 1937. #131493 Fotó: Fortepan / Paczolay család

Troleybuszok és trolik

Az első troli, illetve akkor még troleybusz 1933-ban indult el a Bécsi úton, a villamos végállomás és az óbudai temető között. Külföldi minta adta az ötletet, és azért bíztak a sikerében, mert bár a villamosnál drágábban, de az autóbusznál olcsóbban üzemelt, nem volt sínhez kötve, és a fedélzeten nem volt benzin- és olaj bűz. A Beszkártnál (az akkori BKV) úgy gondolták, hogy az új közlekedési eszköz elnevezését az utca humorára bízzák, és a Nemzeti Újság szerint az óbudaiak a trolibuszból hamar trotlibuszt faragtak. A telküket pedig így hirdették: Bécsi úton, most épülő Troleybusz villamosnál eladó 500 négyszögöles szőlő és gyümölcsös…

Az első budapesti trolibuszvonal Vörösvári úti végállomása 1934-ben. Balra a Bécsi út. #71049 Fotó: Fortepan / Lissák Tivadar

A troli vonalak fejlesztése a második világháború után folytatódott. „Bár a járművek a Szovjetunióból érkeztek, a felsővezeték-rendszer svájci volt, azt ráadásul svájci mérnökök is szerelték fel” – írja a pestbuda.hu. „Az eredeti határidő november 7. lett volna, de a munka megcsúszott, (…) új, méltó átadási napot kellett keresni. A Generalisszimusz születésnapja megfelelő volt. E napon, egy Sztálin-képpel és koszorúval ékesített járművel adták át a vonalat.” A Kossuth tér és az Erzsébet királyné útja között futó 70-es trolik számozása tulajdonképpen 1949. óta Sztálin 70. születésnapjára emlékeztet…

A háború utáni első trolibuszvonal átadása a Városligeti fasorral szemben, 1949-ben. GMC Citybus szovjet troli változata. #16549 Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr
Lőrincz Béla Első Magyar Motorkerékpár és Alkatrész Gépgyár (EMMAG) nevű motorkerékpárjavító- és gyártó műhelyének munkásai és egy EMMAG motor a Ráday utca 47-49-ben, 1924-ben. #40624 Fotó: Fortepan / Négyesi Pál

Elsőként az óceán felett

Magyarok elsőként 1932-ben repülték át az Atlanti-óceánt. Az Endresz György–Magyar Sándor páros Amerikából készült Budapestre szállni a Justice for Hungary (Igazságot Magyarországnak) fedélzetén. Egy ország leste az (egymásnak gyakran ellentmondó) híreket, és miután az indulás másnapján a gépet látták a La Manche felett, állítólag népvándorlás indult a mátyásföldi reptér felé a fogadására.

A „Justice for Hungary” névre keresztelt Lockheed Sirius repülőgép a detroiti Ford repülőtéren, 1931-ben. Az Atlanti-óceán átrepülésére készülő Magyar Sándor navigátor és Endresz György pilóta, a kameránál Bánhidi Antal gépészmérnök, repülőgép tervező. #132760 Fotó: Fortepan / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Archívum / Negatívtár / Czapáry Jenőné gyűjteménye

A gép végül Bicske és Felcsút között kényszerleszállást hajtott végre a kukoricaföldön, miután benzinhiány miatt leállt a motorja. A repülő megsérült, de pilótái épségben hagyták el. Bár a fővárost nem érték el, a publikum mégis szimbolikus jelentőségűnek látta, hogy az Igazságot Magyarországnak teljesítette küldetését, vezetőinek nagy ünneplésben és kitüntetésekben is részük volt. Amikor azonban egy évvel később Endresz az óceánt valaha átrepült pilóták világtalálkozójára sietett, gépével lezuhant, és navigátorával együtt szörnyethalt.

A kényszerleszállás során megsérült „Justice for Hungary” Bicske és Felcsút határában, a kukoricaföldön. #132642 Fotó: Fortepan / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Archívum / Negatívtár / Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Képcsarnok gyűjteménye
Pécs első mentőautója 1927-ben az Indóház téren, a Vasútigazgatóság épülete előtt. A felépítményt a Varga Gyula Autókarosszéria- és Kocsigyár készítette Magosix alvázra. #133584 Fotó: Fortepan / Dr. Varga Csaba
A mentőautó hátsó tere. #133445 Fotó: Fortepan / Dr. Varga Csaba

Az első magyar pilóta

Kutassy Ágostont tekintik az első magyar pilótának. Franciaországban képezte ki magát, majd 1909-ben hazatért – egy motoros repülővel, ilyen előtte nemigen szállt le Magyarországon. A Rákosmezőn kísérletezett tovább, anyagi nehézségek közepette, testi épségét is kockára téve. Voltak sikerei, de balesetei is. Egy berlini szanatóriumban, hosszas betegeskedés után halt meg 53 éves korában. Halálakor, 1932 októberében az Aviatika azt írta: „A repülést abbahagyta, elfelejtették és csak halálhírére fordult feléje figyelem, akiben az első magyar repülőgépvezetőt gyászoljuk.”

Dr Kutassy Ágoston, az első magyar pilóta 1912-ben. #132497 Fotó: Fortepan / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Archívum / Negatívtár / Wéber Károlyné gyűjteménye
Elek Ilona (1907–1988), a magyar sport első női olimpiai aranyérmes tőrvívója. 1936-ban Berlinben szerezte az első aranyat, 1948-ban Londonban a másodikat, mindkettőt tőr egyéniben. 1952-ben Helsinkiben ezüstérmes lett. Az 1941-es képen André Gardère olimpiai és világbajnoki ezüstérmes francia vívóval látható, akivel számos világversenyen találkoztak. #177354 Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

Az első egyiptomi követ

Egyiptom első pesti követe sűrű időszakban kezdte meg a működését: kinevezése után két hónappal halt meg az egyiptomi király, egy évre rá pedig Budapestre látogatott a megözvegyült királyné. A magas, elegáns Ahmed el Kadry bey a Déli-pályaudvaron, ifj. Horthy Miklóssal fogadta a velencei gyorssal érkező Názli anyakirálynét, aki három hercegi lánya társaságában a Margitszigetre tartott, többhetes kúrára. Ahmed El Kadryt ősszel kitüntette a Minisztertanács. A kép a követség impozáns épületében, a Lisznyai utca 27-ben ábrázolja őt, a telefonkönyvek tanúsága szerint 1950-ben ez már Várkonyi László, a Könyvterjesztő vállalat vezérigazgatójának a címe volt.

Ahmed El Kadry bey, Egyiptom első budapesti követe a budapesti Lisznyai utca 27. alatt található Egyiptomi Királyi Követségen 1936-ban. #177207 Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

Tiszaborkút

Kárpátalja kis hegyi falvai és városai, csendje, tiszta levegője és gyógyvizei népszerűek voltak a Monarchia idején. Trianon elszakította a régiót Magyarországtól, de 1939-től 1944-ig az ismét a Magyar Királysághoz tartozott. Újra megjelentek a turisták. Színes képünkön a sűrű erdő közepén fekvő Tiszaborkút első gyógyfürdője látható. „…autók és társas gépkocsik tömegébe botlottunk mindenütt. A balatoni autóstráda aligha népesebb a rekkenő forróságú júliusi vasárnapon, mint a felső Tiszavölgy” – írta a szélsőséges, németbarát Új Magyarság tudósítója 1939-ben, miközben fanyalgott, hogy a szállodák és a fürdők zsidó tulajdonosok kezében vannak. A helyi zsidó közösség a 20. században erősödött meg, és fő megélhetési forrásuk valóban a gyógyturizmus volt. 1944 áprilisában a csendőrök épp az egyik szállodatulajdonos házába gyűjtötték össze a borkúti zsidókat, ahonnan a mátészalkai gettóba, végül Auschwitzba kerültek. Mindössze néhányan tértek vissza.

Az Első Tiszaborkúti Gyógyfürdő 1941-ben. #174207 Fotó: Fortepan / Aszódi Zoltán

Manci hidak

A kép azt a cölöpökre fektetett átkelőt mutatja, amelyet a Vörös Hadsereg 1945 áprilisára épített a felrobbantott Margit-híd közelében. Ezt azonban a következő télen elsodorta a jég – méghozzá izgalmak közepette, a cölöphídról leszakadt kis úszó-szigeten másfél óráig rettegve és fagyoskodva várta 17 ember, hogy megmentsék őket. Az ismertebb pontonhíd ezután készült.

A Manci híd első, cölöphíd változata a Radnóti Miklós (Sziget) utcánál, 1945-ben. #73316 Fotó: Fortepan

A mintakőbánya

A képen Herskó Anna filmrendező, az első magyar női diplomás operatőr Uzsa kőbányájára fókuszál a kamerájával. Az 1949-es első ötéves terv hatalmas útépítési munkákról is döntött, ehhez pedig kő kellett. Az ország legfiatalabb – de ekkor még régi módon, kézzel, fizikai erővel termelő – bazaltbányáját pár év alatt gépesített üzemmé, az ország mintakőbányájává alakították. A ’60-as évek elején már gondozott utakról, kétszobás, fürdőszobás bányászlakásokról, új iskoláról, kultúrházról írtak a lapok. Herskó Anna Kossuth-díjas filmrendező férjével, Herskó Jánossal együtt 1970-től Svédországban élt.

Herskó Anna filmrendező, fotós, az első magyar női diplomás operatőr a bazaltbánya és az osztályozómű közötti csillesor mellett Uzsán, 1949-ben. #116737 Fotó: Fortepan / Jászai Sándor

Női pénzügyőrök

1949-től „a pénzügyőrség testületét a dolgozó nép leányaiból is kiegészítették”, így országszerte munkába álltak zöld egyenruhás női pénzügyőrök is. Tavaszi kiképzésük után nyomozó csoportokhoz, vámhivatalokba osztották be őket. A lapok fontosnak tartották kiemelni, hogy szoknyájuk lesz, de azt is, hogy ugyanolyan rangot érhetnek el, mint a férfiak, így hamarosan tisztek is lesznek majd közöttük.

Az első női pénzügyőr előképző szaktanfolyam résztvevőinek gyakorlata a Harmat utca 202. alatti Pénzügyőri Iskolában, 1949-ben. #33645 Fotó: Fortepan / Kovács Márton Ernő
#33639 Fotó: Fortepan / Kovács Márton Ernő

A technikai tudnivalók mellett „állandó ideológiai és szakmai továbbfejlesztésükre” is hangsúlyt fektetett a testület. Delegációjuk ott menetelt az 1951. május 1-jei béketüntetésen is: „a felszabadult nők: női rendőrtisztek. Női pénzügyőrök. Női vasúti tisztek. S – zengő tapstól övezve – hat kormos sapkájú, kormos ruhájú szőke kéményseprő.”

A Magyar Rádió mérnökeinek terve alapján, saját kivitelezésben elkészített, első magyar miniatürizált tranzisztoros közvetítőberendezés, melyet egy Nysa tipusú mikrobuszba építettek be. A kép a Magyar Rádió udvarán készült 1962-ben. #190676 Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

Az első szocialista Forma-1

A futamot több éves előkészítés után Mogyoródon tartották 1986 nyarán. Világszerte egymilliárdan nézhették televízión, a helyszínre kétszázezren utaztak el. A lelátók tele voltak ugyan, de a (nem is annyira) borsos jegyárak miatt azért még a futam előtt egy-két héttel is lehetett belépőt váltani – erre pedig a rendezők nemigen számítottak.

A Formula-1 első magyar nagydíj lelátója Mogyoródon, 1986-ban. #125453 Fotó: Fortepan / Urbán Tamás
Elöl Nelson Piquet a Williams-Honda csapat, mögötte Derek Warwick a Brabham-BMW csapat versenyautójában. #125416 Fotó: Fortepan / Urbán Tamás

A cikkhez Heckenast Gábor–Ungár András: A Magyar Rádió műszaki fejlődéstörténete 1945-től 1975-ig és A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiáját is használtuk, a korabeli napilapok cikkeit az Arcanum adatbázisai segítségével szemléztünk.

Írta: Lukács Zsolt | Képszerkesztő: Virágvölgyi István

A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: https://hetifortepan.capacenter.hu/az-elso-lepesek

Ha van olyan családi fotója, amit felajánlana a Fortepan számára, akkor írjon a fortepan@gmail.com e-mail címre!

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: email

Ezt a cikket Creative Commons CC BY-ND 2.5 HU (Nevezd meg! – Ne változtasd!) licensz alatt tesszük közzé, azaz forrásmegjelölés mellett szabadon átvehető, de nem átdolgozható (részletek a blog impresszumában.)

A cikkben szereplő képek teljes felbontású verzióját erről a linkről lehet egyben letölteni.

Észrevételeit a hetifortepan@capacenter.hu e-mail címre írhatja meg.