Betonvázak és privát pillanatok – Bordács Ferenc fotográfus két világa

Az idén száz éve született Bordács Ferenc, a Középületépítő Vállalat egykori fotográfusának fotóhagyatéka egyszerre nyújt tárgyilagos látleletet a késő modern magyar építészet emblematikus épületeinek születéséről; és tárja fel egy folyamatosan kísérletező, a családi pillanatok megragadásán túl autonóm képeket is készítő alkotó gyakorlatát. Felvételein budapesti és párizsi utcák, balatoni nyarak, a felhőtlen gyermekkor hangulatai, valamint építőmunkások, és mára nem egy esetben eldózerolt épületek születésének pillanatai váltják egymást. A hagyaték a professzionális fotográfusi munka és a privát szféra sajátos metszéspontjait is láthatóvá teszi a Kádár-korszak Magyarországáról.

Tovább

A világelsőségtől az eljelentéktelenedésig – 400 éves a magyar postaszolgálat

Bár arról hosszan lehetne vitatkozni, hogy az összes előzménnyel együtt hány éves a magyar postaszolgálat, annyi bizonyos, hogy az első olyan hivatalos rendelet, ami egyértelműen a központosított, országos postaszolgálat kiépítését célozta, idén július 20-án lesz 400 éves. Kis magyar postatörténet a Monarchia egykori innovatív éllovasától a későbbi szürke valóság felé.

Tovább

Gumikorszak – Egy felfújható világ minden öröme – és a visszája

Strandlabdával vagy anélkül – akár így is datálhatjuk az önfeledt nyarakat ábrázoló fényképeket, mert miután az ipar felfújható matracokkal, krokodilokkal és úszógumikkal rukkolt elő, ezek egy csapásra elárasztották a strandon kattintott fotókat. A gumigyárakban eközben, ahol a vakáció kötelező kellékei is készültek, kevésbé volt önfeledt a hangulat.

Tovább

Nagyszüleink széke, amiből 50 millió darabot adtak el – 230 éve született Michael Thonet

Mindannyian tudjuk milyen a Thonet-szék: ránézésre nincs benne semmi különös. Vajon miért pont ez az egyszerű használati tárgy, és miért pont ez a kicsiny családi vállalkozás forradalmasította a bútorgyártást két évszázaddal ezelőtt? Michael Thonet teljesen új utakra terelte a dizájnt, az értékesítést, a gyártást, a szállítást – hatása gyakorlatilag mind a mai napig érezhető.

Tovább

Kincses Kolozsvár, magyar Colorado, székelynéző – Így lett tömegturizmus a visszacsatolt Erdélyben

Aggódnak a balatoni szállásadók, Erdély visszatért, mi lesz most? Mindenki kincses Kolozsvárra és székelynézőbe akar menni a magyar tenger helyett – írták a pesti lapok 1941-ben, pár hónappal a második bécsi döntés után. Miután Hitler személyes döntésével Erdély északi fele 1940 szeptemberében visszakerült Magyarországhoz, gyorsan beindult a tömegturizmus „Szép Erdélyünkbe”. Bár az újságok szerint az országutak arrafelé pocsék állapotban vannak, sok faluban meg „olyan nagy a sár, hogy a falu apraja-nagyja gólyalábon jár”, 1941 így is a nemzeti zarándoklatként felfogott Erdély-nézéssel telt több százezer „csonka-magyarországinak”.

Tovább